Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Majd ez alatt egy frissebb eredetű felirat:
„Ez az épület a váci görög keleti
szerb egyházközség temploma volt
1793-1963-ig. "
Nem tudni, hogy a görög és a magyar sírfelirat egy időben készült-e? A sírkövet ábrázoló képen a
görög feliratot záró évszám olvasható 1802-nek, de 1809-nek is. Az elhunyt igen adakozó volt:
végrendeletében is nagyobb összegeket hagyott különböző közösségi célokra. (Egyes vélemények
szerint Jókai Mór róla mintázhatta Brazovics Athanáz komáromi kereskedő alakját az Aranyember
című regényében.)
Visszatérve a sírfelirat keltére. Ha a magyar sírfelirat azonos korú a göröggel, akkor ez
bizonyítéka annak, hogy elég korai volt Vácott a beolvadási folyamat. De e mellett szól az is, hogy
1801-ben itt jelent meg magyar nyelven „A jeruzsálemi görög anyaszentegyháznak szent miséje
alatt való imádságok" című könyv. 76 1802-ben ugyancsak itt adták ki Steriady Teodor tatai görög
kereskedő (kalmár) apostolos liturgikus olvasmányokat tartalmazó könyvét. A kutatók és a
történészek ez utóbbit gyakran említik, de az előbbit nemi 77
A váci ortodoxok lélekszáma 1795-ben 79 fő volt, négy évtizeddel később már csak 59.
Jakov Ignjatovics szerb író 1830 táján itteni piarista diákként azt írta, hogy „ Vácott pedig, ebben a
nagy városban csak egy szerb templom van a többi öt között; öt-hat szerb ház, két-három cincár, meg
egy görög, de mindössze egy templom van. " 78 A lelkészről is tett említést: „Akkoriban Jefrem
Jakovlevics vot ott a lelkész, az én jóságos hitoktatóm ..." Tehát a pap szerb nevű személy volt. A
temetőben a sírköveken 1790-től szerb feliratok találhatóaki 79 Ignjatovics ekként fogalmazta meg
véleményét a görögökről: „Abban az időben a magyarországi görögök szerb nemzetiségűnek
tartották magukat. A hitvallás volt akkor minden, sőt amellett a szerbek kiváltságát is élvezték. " 80
Bár a fenti idézet tartalmaz részigazságokat (pl. a kiváltságok miatti gazdasági célzatú
hajlékonyság), de nyilvánvaló és köztudott, hogy nem mindenhol volt ez így! Az író említ egy
görög családot, erre vonatkozhat az alábbi adat: „Élt itt például abban az időben egy Argenti nevű
görög kereskedő, volt egy kis boltja. Egyetlen fia, most neves homeopata orvos, katolikus vallásra
tért. Édesapja kétségbeesésében hosszú, ősz szakállt növesztett s feleségével együtt örökös
jajveszékelésben élt, így is halt meg. " A szóban forgó közismert orvos Argenti Döme (1809-93)
volt.
A váci templom kevésbé volt felszerelve, mint más korabeli görög templomok. Egy kisebb
méretű, 1770 táján a ráckevei műhelyben készült Szent Miklós-ikont tart számon a szakirodalom. 81
A templom leírása: „Görög u. 6. Gör. kel. templom, hagymasisakos homlokzati toronnyal.
Háromboltszakaszos hajó, falpilléres diadalív. Ikonosztáz. Klasszicista szószék és püspöki szék,
klasszicista vörösmárvány szenteltvíztartó. Kőkeretes déli kapu. Épült 1793-ban. "* 2 Az ikonosztáz
értesüléseink szerint egyszerű volt, csak az alapképeket tartalmazta, melyek ma Szentendrén
találhatóak. Az egyházközség görög alapításúnak indult, de elszerbesedett, és hamar elnéptelenedett.
Más jellegű kutatások során tanulmányoztuk a budai, a tabáni anyakönyvet, és abban az 1900-as
évek elején egy ortodox hitre tért Vácott lakó testvérpár lett bejegyezve! A templom 1963 óta
kiállító terem, de a kulturális hírekben „ Görög templom " néven említik napjainkban is. 83
Összefoglalva mindenképpen kiviláglik, hogy a vallás az első diaszpóra görögsége körében
alapvető összetartó erőt jelentett. Balassagyarmat, Békés, Diószeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét,
Léva, Miskolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyszeben, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj,
Ungvár, Vác és Zimony görög közösségei templomot vagy kápolnát építettek: a XVIII. században
35 görög egyházközség jött létre Magyarországon.
A fenti városok görögségének sorsíve okán jól látható, hogy a beolvadás a XIX. század
második felére felgyorsult: a görögök létszáma ekkorra már nagymértékben lecsökkent. A nyelvét
és szokásait megtartó görög közösségi létforma a XX. század elejére szinte teljesen megszűnt, de
ma is közöttünk élnek azok az emberek, akik magyarságuk mellett őrzik emlékezetükben
értékteremtő magyarországi görög elődeik emlékét, akik (több hullámban) a XV-XIX. század
folyamán a török területekké lett görög szülőföldjükről új hazára leltek a befogadó lelkületű
Magyarországon.
52