Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

megépítését, ha ő nem áll akkor Széchenyi István mellé, akkor a vállalkozásban résztvevő többi
bankár meggyőzése is nehézkesebb lett volna. Sina Simon apjához hasonlóan segített Széchenyi
elképzeléseinek végrehajtásában: a korszakban megalakuló és virágzásnak induló közintézmények
egyik legnagyobb mecénása lett. A báró első titkára is a gróf egyik legkiemelkedőbb munkatársa,
Tasner Antal volt, aki egyébként a Lánchíd-társaság titkáraként is tevékenykedett.
Báró Sina Simon 1856-ban, atyja, György halálakor a Habsburg birodalom egyik
leggazdagabb főura lett. Öröksége mintegy 80 milliónyi forint vagyont jelentett, a 29 családi
uradalom földje 241 ezer hold volt. Ennek tudatában érthető, hogy miért nem vonzották annyira az
üzleti életben rejlő lehetőségek. A kortárs Tóth Lőrinc szavaival élve: „az atyjától öröklött milliókat
nem szaporította, nem hordott vizet a tengerbe". Számára a pénz csak eszköz volt, ennek
segítségével tudott főúrhoz méltón élni és jót cselekedni.
Igazán nagylelkűen támogatta választott hazája Magyarország kulturális intézményeit.
Felkarolta a Nemzeti Színház, a Képzőművészeti Főiskola és a Nemzeti Múzeum ügyét. A
legfontosabb és legnagyobb összegű támogatást azonban hazánkban a Magyar Tudományos
Akadémia javára nyújtotta. A magyar kultúra e fellegvárának, mely az ország gazdasági, társadalmi,
kulturális és tudományos fejlődésének szellemi irányítását tűzte ki célul, még az 1850-es években
sem volt állandó székhelye. 1825-30 között az üléseket még Pozsonyban, a főrendek termében
tartották, Pest az igazgatósági üléseknek csak 1830, a nagygyűléseknek pedig 1831 óta volt otthona.
Különböző helyeken (egy ideig például a Nákó-palotában) bérelt helyiségekben volt elhelyezve a
könyvtár, ott tartották az igazgatósági és bizottsági üléseket. Végül 1859-ben gróf Dessewffy Emil,
az MTA akkori elnöke felhívására közadakozás indult. Még a nyilvános gyűjtés megindítása előtt,
1858. augusztus 14-én tette báró Sina Simon 80.000 forintos felajánlását, amely az első és
legnagyobb magánadomány volt. Ez a hatalmas adomány nagyban hozzájárult a közadakozás
sikeréhez, és a báró példája is sokakat követésre buzdított. Érdekesség, hogy 1860-ban a pesti görög
nem egyesült egyházközség is 2000 forintos felajánlást tett az Akadémia javára.
A báró alant olvasható levele, és az adomány feltételeit rögzítő „Alapító-levél" Bécsben kelt.
89