Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

omantika rokonszenve a görögség mellett természetesen hatással volt a magyar művészetre is.
Már a Műegylet első kiállításán megjelent Eugen Hummel festménye, a Görög hölgy
arczképé de már 1842-ben találkozhatott a pesti közönség annak a Karl Wilhelm Heidegger von
Heideck bárónak egy görög tájképével is, aki nemcsak festő volt, hanem magas rangú
katonatisztként Görögországban is szolgált, sőt Ottó kiskorúsága alatt kormányzóként
tevékenykedett. 3 Görög témájú képeket állított ki Johann Ender, 4 és Weber Henrik is. 5 Ugyanakkor a
görög nő, mint bizonyos értelemben a kelet, az izgató és érzéki Oriens képviselője, az orientalizáló
festészetünkben is megjelenik, elsősorban csábító szépségként. 6 A velencei Marastoni Jakab
személyében és művészetében a 19. századi magyar festészet egyik legizgalmasabb alakját testesíti
meg. Marastoni az 1830-as években telepedett le Pesten. Festőként dolgozott, részt vett a Műegylet
tárlatain kiállító művészként és a tárlatok rendezőjeként is. 1846-ban megnyitott „Akadémiája"
pedig a hazai művészképzés első számottevő intézménye volt. Velencei létére komoly áldozatokat
hozott a magyar művészet érdekében, s nagylelkűen hozzájárult a Magyar Nemzeti Múzeum
képtárának gyarapodásához is. Görög nő 1 című festményét 1845-ben a Műegylet vásárolta meg 220
forintért a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor Nemzeti Képcsarnoka számára.
Természetesen merő véletlen, de mégiscsak tény, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 1845ben
megalakult Nemzeti Képcsarnokának újonnan megnyitott leltárkönyvében az első tétel
Marastoni Jakab képe, a Görög nő 8 lett. Most itt, a hazai görögségről szóló tanulmányban talán nem
retorikai túlzás azt mondani, hogy az önálló magyar képzőművészeti muzeológia megszületése egy
„görög nő"-höz kapcsolódik. Ez a görög nő persze valójában Giovanna Bianchi volt, Marastoni
velencei felesége, akit a kor divatjának megfelelően görög kosztümben festett le, s e képről
tanítványaival is számos másolatot készíttetett. Marastoni Görög nője ugyanakkor nem egy
teljesen originális kompozíció. Marastoni gyakorlatilag mesterének, Natale Schiavoninak a trieszti
múzeumban őrzött Odaliszkját másolta le, pontosabban görögösítette, hiszen a turbánt görög
fejfedőre alakította át, s ráadásul a jóval visszafogottabb öltözetű odaliszkból egy bájait nyíltan
feltáró szépséget formált. 9
A magyar biedermeier görög mesterei: Laccataris és Sterio
A Bécsben született Laccataris Demeter (1798-1864) a reformkori Pest-Buda sokszínű
etnikai miliőjének egy jellegzetes figurája. Tanulmányait Debrecenben, illetve Bécsben, Josef
Danhausernél végezte. 1835 körül már Pesten dolgozott. Eleinte cégéreket festett, s népszerű
metszetekről másolt olaj képeket. Címről ismert egyik pesti cégére Mátyás királyt ábrázolta lóháton
ülve. 10 1843-tól állított ki a Műegylet tárlatain, s képeinek címei, illetve ismert kompozíciói alapján
igazi mindenes festő volt. Festett mitológiai képeket, etnikai zsanért, mint pl. a Kis Savoyard címen
ismert képét, amit 1843-ban a Műegylet vett meg 80 forintért. 11 A Dorottya, Don-Quixette-ből
címen kiállított képe 12 minden bizonnyal irodalomtörténeti ihletettségű történeti zsáner lehetett, az
1860-ban festett Attila Aquileiába érkezik a 455. évben 13 című képét pedig nagyigényű történeti
kompozícióként lehet elképzelnünk. Zsánerképei, mint pl. A kis mutatványos, 14 inkább érdekes
témájukkal, s nem különösképpen kiváló festői kvalitásaikkal ragadják meg a nézőt. Moralizáló
életképei, mint pl. az 1840-ben készült Kegyhely 15 címen ismert műve határozottan a bécsi
biedermeier, s azon belül is mesterének, Josef Danhausernek a hatását mutatja. Lord Byronról,
minden bizonnyal a Lord görögség iránti szimpátiája miatt egy különös ideálportrét festett, melyen
Byron érzelmes skót lantosként, skót népviseletben jelenik meg egy sziklás, minden bizonnyal görög
tájban. 16 A hazai közönség előtt leginkább a Kisfaludy Károly kompozíciója alapján festett Dobozi
és hitvese 17 című hazafias életképe ismert, valamint a pesti Szent Rókus templom
128