Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

EGYETEMES PATRIARCHÁTUS MAGYARORSZÁGI
ORTHODOX EXARCHÁTUS
A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG EGYHÁZI KÖZÖSSÉGEK MINT
GÖRÖG KULTURÁLIS TÉNYEZŐK
A görög diaszpóra, mint tudott, nagyon régi, fényes és dicső történetű. A külhoni görög ember képes
arra, hogy az új lakhelyén megteremtse azokat a körülményeket, melyek lehetővé teszik számára, hogy teljesen
betagozódva az őt befogadó országba, görögként élhessen. A külföldi görög közösség templomot és iskolát
jelent, mivel ez a két intézmény együtt teszi lehetővé, hogy a görög szórvány évszázadokig megőrizze úgy a
nemzeti, mint a vallási identitását. A nemzet és az egyház történelmi gyökerű egységének megbontására tett
időnkénti kísérletek eredménytelennek bizonyultak. Azért is, mert a görög ember tudja, hogy nyelvét és nemzet
tudatát az Ortodox Egyháznak köszönheti. Ezért, közvetlenül az egyházközségi templom létesítése után,
honfitársaik nevelésére azonnal közösségi iskolát alapítottak, ahol a fiatalságot főképp apáik nyelvére,
történelmére és vallására oktatták.
Hasonló szerepet töltöttek be a magyarországi görög közösségek is a Duna menti országok görög
szórványa történetében. Magyarországon a görög közösségek száma XVIII. században harminc körül van. Ezek
közül a fontosabbak: Tokaj, Zimony, Újvidék (1774), Temesvár, Szeged, Eger, Szentes, Gyöngyös, Kecskemét,
Karcag, Debrecen, Szentendre, Pest, Miskolc, Kolozsvár, Brassó és Pozsony. Idővel a legnagyobb közösség a
budapesti lett. A két háború között a Budapesti Görög és Makedovlach Egyházi Közösség elnevezése Budapesti
Görögalapítású Ortodox Egyházközségre változott, míg a háború utáni kommunista rendszer el nem szakította az
Egyetemes Patriarchátus joghatóságától, és az alapítók jogos örököseitől, a mai görögöktől elidegenítve,
erőszakkal tisztán magyarnak nyilvánította. Nemrég, az illetékes magyar bíróság a Budapesti Görög Egyházi
Közösség újjászervezését elismerte.
A budapesti és más városokban lévő történelmi görög közösségeknek ez a szerepe nyer elismerést és az
Egyetemes Patriarchátusunkhoz való megbonthatatlan kánoni kapcsolata kap hangsúlyt a kezdetben budapesti,
majd bécsi széhelyű Magyarországi Metropólia és Közép-európai Exarchátus megalapításával is 1924-ben.
Vezetését a legendás makedónverő Amasziai metropolitára, a Kasztoriai Germanosz Karavangeliszra bízták,
kinek haláláig (1935.02.11.) fennállt. Végül, az Egyetemes Patriarchátus bécsi székhelyű Szent Auszriai
Metropóliájának és Magyarországi Exarchátusának 1963-ban történt megalapítása emeli ki a magyarországi
történelmi görög közösségeknek is a nemzet újabb kori történelmében betöltött szerepét és hangsúlyozza az
Egyetemes Patriarchátushoz és a görög diaszpórához való kötődődését. Egyrészt a görög állam létrejötte és
másrészt a Habsburg Monarchia felbomlása sok honfitársunk családjának visszatértét eredményezte
Görögországba, melynek a Duna menti térség görög szórvány közősségek taglétszámának csökkenése lett a
következménye. A II. világháború utáni polgárháború sok ezer Görögországból jött politikai menekültnek adott
alkalmat a görögség történelmének folytatására Magyarországon, ahol a háború utáni görög közösségeket
erőszakkal elidegenítették az Egyetemes Patriarchátustól, azzal az ürüggyel, hogy elmagyarosodtak, és minden
egyházi és polgárjogi normával ellentétben, kényszerrel, a Moszkvai Patriarchátushoz csatolták, beleértve a fent
említett, nagyhírű és történelmi budapesti görög közösséget is.
A Magyarország területén lévő görög közösségeknek e rövid történelmi áttekintéséből az tűnik ki, hogy a
magyarországi görög közösségek, melyek tagjai között olyan jelentős, tisztelt és elismert nevek szerepelnek,
mint Sina, Haris, Zavírasz, Dumba, Lyka stb., akik a magyarországi kultúrtörténet fényes lapjait írták. Ε miatt a
mai magyarországi görögöknek nemcsak hálával, hanem büszkeséggel is kell adóznunk.
Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm e kiállítást, melynek jelentőségét hangsúlyozza az a tény, hogy
Bartholomaiosz egyetemes patriarcha védnöksége alatt történik, gratulálok a kezdeményezéshez, köszönetet
mondok a megvalósításában való részvételért és hozzájárulásért, mely Magyarország részéről a görögség
szerepének elismerését jelenti, és kívánom, hogy sikeres legyen.
Budapest, 2009. március
Mihail Ausztriai Metropolita Magyarországi és Közép-európai Exarcha
17