Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

keleties típus 27 . 1815-ben a kávésjoggal rendelkező polgárok megalakították testületüket, s két görög
is a társaság tagja lett: Nákó báró és Palikucsevnyi János. Az elnöki tisztet a szintén görög
származású Boráros János 28 töltötte be, aki Pest vármegye táblabírája és Pest város főbírája volt.
Kristóf fia, Sándor (1785-1848) 1813-ban grófi rangot kapott. Az ő fia Kálmán (1822-1902)
a magyar főrendiház örökös tagja (1861), kamarás (1850), belső titkos tanácsos, a közéletben, a
politikában futott be fényes karriert. Feleségül vette az örmény származású Gyertyánffy Bertát,
akinek portréját napjainkban a Szépművészeti Múzeum őrzi. A nemesasszony bécsi palotájában a
főúri élet egyik központját alakította ki az 1860-70-es években. Társaságában gyakoriak voltak a
festők, pl. F. Amerling, A. Pettenkofen, zeneszerzők, pl. Liszt és Wagner. A Nákók Bécs mellett
Pesten és Schwarzau-ban rendelkeztek reprezentatív palotákkal.
Kálmán gróf neje elvesztése után, emlékére Nagyszentmiklóson 30 ágyas kórházat,
Pusztaporgányon pedig 100 tanuló számára mintaiskolát alapított. 1864-ben kastélyt építtetett
Nagyszentmiklóson, ahol 5000 kötetes könyvtárat és műkincsek sokaságát találta az utazó. 1882-ben
alakult meg Kálmán gróf vezetésével az Arankavidéki Belvízvéd és Levezetési Társulat, ugyanis
már a 70-es évektől égetővé vált a belvizek szabályozásának kérdése, így az Arankát 1886-1894 ben
már csatornává alakították a hajózás könnyebbé tétele érdekében. A társulat elnöke a fia, Sándor
(1846-1889) volt. A csatornák alapvetően fontosak voltak a mezőgazdaság és szállítás
szempontjából. Sándor gróf nagyszentmiklósi uradalma 8000 kat.holdat tett ki, angol telivér és
félvér ménes is volt itt, emellett állattenyésztésre és gabona termesztésre specializálódott.
Pesthez a Nákókat két ház kötötte: az egyik a Váci utca 9.szám ház és a Lipótváros egyik
ékessége, a Hild József által tervezett Nákó-palota (a mai Gresham palota helyén). Előbbiben volt
pl. a Selyembogár című kereskedés is, ahol jegyet lehetett váltani a reformkor kedvelt közlekedési
eszközére, a gyorskocsira.
Eisler János ügynöksége ezen a helyen biztosította a Pest-Szolnok-Arad járatot. Utóbbi az
ún. Rakpiacon épült, mely az 1830-as évekre a gazdasági és kulturális élet központjává vált. A
Lánchíd 1839-es megépítése ráadásul növelte az akkor már Kirakodó térre átkeresztelt terület
tekintélyét. A kiteljesedést az Akadémia önálló épületének elkészülte hozta meg 1865-ben. A telek,
amelyre a Nákó palota épült, az 1830-as évek elején került a görög Derra család tulajdonába. Ők
építtették fel az akkoriban két emeletes klasszicista palotát, melyet gróf Nákó János vett meg az
1830-as évek végén, s közel 40 évig a család tulajdonában maradt. 29 A Lánchíd építői, maga Clark
Ádám is a palota lakója volt, itt dolgozta ki a híd végleges terveit. Itt lakott továbbá 1835-36-ban a
magyar romantika nagy festője Barabás Miklós. Marastoni Jakab fotóművész műterme is itt volt
(1841), ő készítette el Kossuth első és egyetlen idehaza készült fotográfiáját. A Magyar Tudós
Társaság az Akadémia elődje míg önálló épülete el nem készült, a Nákó-ház első emeletén kapott
otthont.
Nákó Sándor és János mecénási tevékenysége a nemzeti katonai intézet, a Ludovica megalapítását
is segítette. Az alapkövet József nádor tette le 1830-ban, itt a hadiismereten kívül bölcseleti,
jogi tanulmányok mellett több nyelven történt az oktatás, mintegy hatéves képzés keretében.
Ebbe az intézetbe vallási és polgári rang rangbéli különbsége nélkül (1) 13-15 éves ifjak járhattak.
Az alapítók között találjuk még gr. Esterházy Miklóst, Grassalkovich Antal herceget, gróf Illésházy
Istvánt is. A Nákók a Magyar Tudományos Akadémia alapításához és székházának felépítéséhez is
több ezer forinttal járultak hozzá, így az egyik legjelentősebb görög származású mecénás családdá
váltak.
János gróf 30 leánya, Mileva is arisztokratához méltóan adakozott, leánynevelő intézetet
alapított, ispotályt a gyógyíthatatlan betegek számára. Kálmán gróf unokája Sándor (1871-1923)
Fiume 31 kormányzója, a főrendiház örökös tagja, honvéd huszárkapitány, aki a Monarchia
szempontjából rendkívül fontos kikötő korszerűsítését, s a hajózás szabályozását tűzte ki céljául.
75