Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

Sterju (1750-1822). 23 Sterio, aki már tízéves korában kiemelkedő rajztudásról tett
tanúbizonyságot, 1838-tól a bécsi akadémián töltött két évet, majd Münchenben, Franciaországban
és Itáliában képezte magát. Az 1840-es évek második felében már Pesten élt.
Sterio munkásságának kiemelkedő részét alkotják portréi. A többnyire akvarellel festett
munkák között számos jeles kortársának arcképét megtaláljuk. A puha fotelben ülő, barettes Feszi
Frigyesről festett 1847-es portréja a 19. századi magyar művészarcképek egyik legszebb darabja. 24
Hasonlóképpen Sterio nevéhez fűződik Széchenyi István híres pesti lovasportréja is (1857.). A
kockás öltönyben, széles karimájú kalapban a pesti Duna-parton lovagló Széchenyi mögött a
Lánchíd íveli át a folyót. Széchenyit kissé alulnézetből látjuk, így alakja mintegy Pest-Buda
jellegzetes sziluettje fölé magaslik. Jóllehet színes litográfiáról van szó, a kompozíció az ábrázolt
személye és a kompozíció sajátossága folytán a reprezentatív lovasportré műfaji hagyományát
követi.
Ugyanakkor Széchenyi grófot éppúgy láthatjuk egy békésen poroszkáló úrlovasnak, mint a
háttérben ábrázolt város voltaképpeni „birtokosának", vagy gazdájának is. Ha lehet egyáltalán a
polgári lovasportré hibrid műfajáról beszélni, akkor Sterio Széchenyi-portréja éppen ezt képviseli.
Sterio 1848-49-es forradalmi tevékenységéről nincs tudomásunk, de az bizonyos, hogy számos
életképet festett a forradalom és a szabadságharc eseményeiről, s több honvédtisztet is lefestett.
Klapka Györgyről készült portréja talán a legismertebb és legtöbbet reprodukált Klapka-ábrázolás.
Ha 1848-49 képzőművészeti reprezentációjáról beszélünk, feltűnő, hogy a sajtóban megjelent
illusztrációkon, rajzokon kívül a festészetben mennyire nem hagyott nyomot a korszak
legmeghatározóbb eseménye. Borsos Nemzet-őrjén, Than Mór színes csataképein kívül alig találunk
igazán komoly festményt, ami a forradalomra, vagy a háborúra reflektált volna. A betléri Andrássykastély
gyűjteményében azonban a számos Sterio-zsánerkép mellett két szép, igazi negyvennyolcas
kompozíció is megtalálható. Az egyiken egy haldokló honvéd mutat az ostromlott Buda irányába. 25
A háttérben a Gellérthegy zöldell, míg Buda füstölgő várának falait hömpölygő honvédsereg
ostromolja majdnem úgy, mint ahogy Pettenkoffen közismert rajzán látható. Mind a csatajelenet,
mind a tájképi elemek kiválóan megoldott részek. A haldokló honvéd, s az őt támogató bajtársa
kompozicionálisan és festőileg is magas színvonalon kidolgozott csoportot alkotnak. Egy másik
Betlérben őrzött alkotása pedig nem más, mint a Dembinsky menekülése Törökországba című,
sokszor reprodukált festmény. 26 Dembinskyt, az „ősz bajnok"-ot honvédtisztek veszik körül egy
parányi ladikban, miközben a tábornok fejét szomorún lehajtva veszi tudomásul, hogy a
szabadságharc elveszett. Sterio 1850-ben festett kompozíciója frissen reagált a politikai
eseményekre. A szereplők arcán fájdalom és szomorúság ül, így a kép minden lehangoltsága
ellenére is érzelmileg
130