Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

keleti ikonográfiában az utóbbi jelenetet nem ábrázolják. Ezen a képen Krisztus kezében keresztes
zászlóval a nyitott kősír fölött lebeg, a kősír szélén egy angyal ül, elöl két páncélos katona, a
háttérben a három nő. Teljesen a nyugati, katolikus ikonográfiát követi.), 4. Krisztus
mennybemenetele (azonos a miskolcival), 5. A Szentlélek eljövetele, azaz Pünkösd (azonos az
egrivel).
Az ikonosztáz negyedik sorának közepén az Újszövetségi Szentháromság található, a
miskolcihoz hasonlóan, nem a keleti ábrázolást, hanem a római katolikus modellt követi: az Atya
idős férfi szakállal, a Fiú fiatal férfiként mellette ül, fejük fölött galamb alakjában a Szentlélekkel.
Az ortodox egyházban inkább három angyal jelképezi a Szentháromságot, az a három angyal, akit
Ábrahám vendégül látott, mivel egyszerű vándoroknak gondolta őket.
A negyedik sorban található a tizenkét apostol ábrázolása, az északi oldalon: Péter és Pál a
szokásos attribútumokkal, mellettük János evangélista, amint nyitott könyvbe ír, majd három apostol
kezében könyvvel. A déli oldalon Simon és Tádé, mellettük Máté evangélista nyitott könyvvel és
angyallal, majd három apostol könyvvel a kezében.
Az V. szinten következik hat-hat négylevelű lóhere alakú táblán a próféták félalakos sora,
amely a Mózestől Krisztusig tartó ószövetségi egyházat, a törvény korát jeleníti meg. A próféták
kibontott írástekercseket tartanak kezükben, amelyekre Isten megtestesüléséről szóló próféciáikból
írtak fel részleteket. A sor közepén, középtengelyben az Istent jelképező háromszög található,
közepén a szemmel.
Az ikonosztáz legfelső részén kötelezően a megfeszített Krisztust találjuk, a feszület két
oldalán Szűz Máriával és Szt. János apostollal.
Az egyházi előírások, megkötöttségek ellenére is az ikonosztáz készítője rendelkezett némi
művészi szabadsággal, és az egész képfalnak alkalmazkodnia kellett magához az épülethez.
1809-re kívül és belül is teljesen készen állt a templom. A tehetős görög családok a templom
tornyait nem tartották megfelelőnek, ezért 1873-ban Ybl Miklós tervei szerint újakra cserélték. Az új
homlokzatot is Ybl alakította ki.
Az egyházközségnek a törvény szerint csak az alapítók leszármazottjai lehettek tagjai. Az
asszimilációs folyamat következtében a görögök szinte teljesen elmagyarosodtak, az ortodox hívők
létszáma csökkent. Az egyházközség 1931-ben felvette a „Görög alapítású görögkeleti magyar
egyházközség" elnevezést, ugyanis még 1930 táján megalakult az Aranyszájú Szent János magyar
görögkeleti egyházközség, melyet a templomba befogadtak.
A II. Világháború után a műemléképület helyreállítása 1946-tól 1949-ig tartott, majd
abbamaradt. 1953-ban a homlokzatot tatarozták, 1972-től pedig a déli torony kivételével végbement
a templom teljes külső helyreállítása. A belső restaurálás 1991 -1996 között folyt le. A déli torony a
bombázások áldozata lett, helyreállítását, rekonstrukcióját 2008-ban megkezdték.
111