Görög Örökség Ελληνική Κληρονομιά - H-ellin.com

megindító alkotás. Már ez a néhány képe is elegendő lenne ahhoz, hogy Steriot 1848 igazi festői
krónikásaként becsüljük. Az ő magyar festészetben játszott szerepe azonban ennél sokkal
jelentősebb. Az 1850-es évektől több képes albumot is illusztrál, így rajzai, litográfiái az ekkoriban
formálódó magyar népies zsánerfestészet nagyon fontos előzményeinek tekinthetőek. 1855-ben
jelent meg Prónay Gábornak a Vázlatok Magyarhon népéletéből című munkája. A kötet 25
illusztrációját Barabás Miklós, Weber Henrik és Sterio Károly készítették. A gyönyörű színes
lapokon a korabeli magyar népélet jellegzetes helyszínei és figurái elevenednek meg a szüretelőktől
a tutajosokig, a vándorló cigányoktól a lacikonyhákig, kocsmától a szérűkig. Bizonyos, hogy Sterio
illusztrációi nélkül a reprezentatív magyar életképfestészet Canzi Ágostnál, Barabás Miklósnál
megfogalmazott emble-matikus kompozíciói sem születhettek volna meg.
Sterio sokoldalú munkásságának „leggörögebb" eredménye a Szerb utcai görögkeleti
templom 48 képének megfestése volt 185 7-58-ban. A képeken magas színvonalon egyesül az
ortodox ábrázolási hagyomány Sterio nyugati, akadémikus tanultságával.
„Arca sápadt, s a görög szépség jellege ömlik el rajta... " 27 Nákó Berta
Nákó Berta, pontosabban gróf Nákó Kálmánné gróf Gyertyánffy Berta (1819-1882)
születésére nézve nem a görög eredetű Nákó-család sarja. Temesváron született, iskolaéveit St.
Pöltenben töltötte. 1842-ben kötött házasságot az 1813-ban grófi rangra emeltetett Nákó Sándor
fiával, Kálmánnal. Az ifjú pár beutazta egész Európát, ahol Berta képtárakat látogatott, s rengeteg
vázlatot készített. Apósa Nákó Sándor halála (1848) után Bécsben telepedtek le. A Dorotheergasse
14 szám alatti palotájuk, melyben később a Miethke műkereskedés kapott helyet, igazi társasági és
szellemi központ volt. Berta grófnő mindenkit elbűvölt szépségével, s fantasztikus
zongorajátékával. Egy alkalommal Liszt Ferenc is megbabonázva hallgatta játékát, s így szólt: „Ezt
én is el tudom játszani, de így nem!" 28 Bertának saját, makói zenészekből álló cigánybandája volt,
akikkel gyakran léptek fel, sokszor jótékony célú koncerteken is. Sokat emlegetett koncertjük volt a
pozsonyi árvízkárosultak javára rendezett fellépésük, vagy a horvátországi éhínség szenvedőinek
javára rendezett koncertjük 1860 áprilisában.
Nákó Berta, a festő inkább autodidakta volt, de bizonyos értelemben Ignaz Raffalt és
Friedrich von Amerling tanítványának is tekinthető. Azon kevesek közé tartozik, akik
Magyarországon a 19. században nő létükre komoly festőművészi sikereket értek el. Amerlingről
festett portréját János főherceg vette meg bécsi ebédlője számára. Kiváló ízlése, dekoratív érzéke
bécsi palotájuk berendezésében mutatkozott meg. A parketta mintázatától kezdve a képekig és
lámpákig minden Berta tervei szerint készült el, s vált elismerés tárgyává. Nákó Berta elsősorban
portréfestőként vált sikeressé, ráadásul a műfajnak egy olyan ágában, amit r a j t a kívül senki sem
művelt. Szülőföldjének, s később családja lakóhelyének, Nagyszentmiklósnak, illetve tágabban a
Bánságnak román és cigány lakóit, főleg lányait és asszonyait örökítette meg portréin. Nákó Berta
cigányportréin egyrészt a 19. században divatos cigánytematika egyik változatát figyelhetjük meg,
másrészt egy sajátosan modern reprezentációját is a cigányságnak. Nákó, bár nem nélkülözi a
cigányábrázolásban gyakran fölbukkanó orientalista elemeket, nem etnikai kuriózumként mutatja be
cigány szereplőit, hanem kifejezetten autonóm, névvel ellátott személyiségekként. Etruska, Riszta,
Radu, Baba és más modellek után a most kiállított kép modellje is egyszerre tűnik az
Ezeregyéjszaka meséiből előtűnő keleti szépségnek, egy fejedelmi asszonynak, s természetesen egy
modern, szuggesztív tekintetű dámának is, pedig valójában nem más ő, mint „Spirka cigánylány",
ahogy az a kép hátoldalára ragasztott címkén olvasható.
A Nákó-család nagyszentmiklósi kastélyában (ahol Bartók Béla nagyapja és apja teremtették
meg Magyarország legkorszerűbb
131