Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

6. Közös járványügyi intézkedések
a) A járványügyi szakirodalomból
Magyarországon is és Lengyelországban is az évszázadok során számos járvány dúlt,
amelyek többsége egész Európát sújtotta. A magyar–lengyel közös határ közös
feladatokat rótt a járványok megfékezésével foglalkozó szakemberekre, de az
óvintézkedések ellenére pl. a pestisjárványok többsége megállíthatatlan volt. 132
Mindkét országban íródtak járványleírások, a járványok megelőzésére szolgáló
felvilágosító kötetek – mindhiába. Jól ismert Miechowitának a Krakkóban 1508-ban
megjelent könyve. A ’Contra sevam pestem reginem accuratissimum’ címűmunkájában
pontos leírást adott a pestis különbözőfajtáiról, különösen a bubópestisről. E könyv
1508 után három kiadást is megért. Megírását az is ösztönözte, hogy 1505-ben a pestis
sújtotta lengyel tengermelléken járt, s az esetek leírásaihoz főleg saját tapasztalatait
használta fel. A könyv bevezetőjében részletesen szól Galenus, Hippocrates, Avicenna
pestisről írott tanításairól, de a pestis terjedésének okát az egészségtelen
körülményekben, a városi piszokban, a rossz vizekben, a rendezetlen viszonyokban
látta. Szükségesnek tartotta a már megbetegedettek azonnali elkülönítését, a meghaltak
minél gyorsabb eltemetését. 133 Miechowita kötete mellett kell megemlítenünk
Glabernek az 1542-ben Krakkóban megjelent munkáját, amely szintén a pestis elleni
védekezésről szól.
132 Lásd bővebben:
– Jerzy Jankowski: Epidemiologia historyczna polskiego średniowiecza. Kraków, 1990. Zarząd
Główny Polskiego Towarzystwa Schweitzerowskiego. 116 p.
– Andrzej Karpiński: W walce z niewidzialnym wrogiem – epidemie chorób zakaźnych w
Rzeczypospolitej w XVI-XVIII wieku i ich następstwa demograficzne, społeczno-ekonomiczne i
polityczne. Warszawa, 2000. „Neriton”, Instytut Historii PAN [Polskiej Akademii Nauk]. 447 p.
– Choroba jako zjawisko społeczne i historyczne (red.: Bożeny Płonki-Syroki). Wrocław, 2001.
„Arboretum”. 332 p.
133 Lásd Szumowski id. művében.
105