Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Az orvostörténelem oktatása mellett a harmincas években megszervezte
Poznańban az egyetem Antropológiai Intézetét, miközben 1935–1939-ben a vilnói
egyetemen is előadta az orvostörténelmet.
A második világháború kitörése és Lengyelország lerohanása után el kellett
hagynia Poznańt, mivel a megszálló német parancsnokság elfogatási parancsot adott ki
ellene. Nem hagyta el az országot, hanem álnév alatt Varsóban élt és egyik alapítója és
szervezője lett a titkos körülmények között működőföldalatti lengyel egyetemnek.
Mindvégig az orvosi kar dékáni méltóságát viselte, jóformán minden tárgykörből adott
elővagy vezetett gyakorlatot. Óriási feladatok nehezedtek vállára, miközben számolnia
kellett a felfedezés lehetőségével. 1944 tavaszán a német parancsnokság ismét
elfogatási parancsot adott ki a Dąbrowski álnéven élőWrzosek ellen, akinek szinte az
utolsó pillanatban sikerült elmenekülni. Ezután a titkos egyetem 271 hallgatójának
oktatását Wawrzecben, Grodzisekben és Czestochowában folytatták, tanulmányaikat
1945 áprilisában fejezték be. 188
Adam Wrzosek 1945 márciusában tért vissza Poznańba. Hetven évesen
újjászervezte a háború alatt megsemmisült orvostörténeti és antropológiai intézetet,
megindította 1947-ben az ’Archivum’ folyóiratot, amelynek 1950-ig szerkesztője
maradt. Ebben az évben nyugalomba vonult, ami nem jelentette tudományos
munkásságának befejezését.
A következőévekben jelentette meg könyvét Karol Marcinkowskiról, a kéziratot
még a háború alatt, Wawrzecben kezdte írni. E könyv elsőkötetét 1948-ban, másodikat
1961-ben adták ki, majd 1957-ben újabb jelentős alkotása jelent meg Józef Majerról, a
XIX. század egyik legjelentősebb orvosegyéniségéről, a Lengyel Tudományos
Akadémia alapítójáról. Páratlan munkakedvét jelképezi, hogy 1957-ben kiadta a lengyel
antropológia bibliográfiáját, amelynek anyagát élete utolsó évtizedében gyűjtötte össze.
188 Jan Majer: Kilka wiadomości z dziejów Wydziału lekarskiego. Kraków, 1935.
159