Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

vetekedni a gazdagabb Habsburgokkal, és ez szolgál magyarázatul közép-európai
visszavonulásukra.
Mohács után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdött Magyarország teljes
uralmáért; ebbe a Jagellók nem szólhattak bele. Ez természetesen nem jelentette azt,
hogy a lengyel bel- és külpolitikai nehézségekkel küszködőJagellók lemondtak volna
közép-európai hatalmi törekvéseik esetleges valóra váltásáról. Így érthető, hogy a
hatalomért torzsalkodó Ferdinánd és János közül éppen az utóbbi a lengyelek
segítségére is számított, bár a törökkel is igyekezett megegyezni. Szapolyai János 1539-
ben feleségül vette Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát: ezzel kívánta szorosabbra
fűzni kapcsolatait a lengyel királyi udvarral.
Szapolyai halála (1540) és Buda török kézre kerülése (1541) megváltoztatta az
ország területi és politikai helyzetét. Magyarország három részre szakadt és Erdély –
Fráter György ügyes politikája nyomán – a független magyar állam folytatása lett. Buda
elfoglalása után a szultán az ország keleti területeit védnöksége alá helyezte és a
csecsemőJános Zsigmondnak, illetve a nagykorúságáig helyette uralkodó Izabellának
engedte át. A királyi udvar a sok nemzetiségűErdélybe költözött, ahol Fráter György –
bár nem mondott le az ország egyesítéséről – politikájával lerakta Erdélyben az önálló
fejedelemség alapját.
Izabella erdélyi humanista udvarában – ahol az olasz divatnak és szokásoknak
hódoltak – sűrűn váltogatták egymást a lengyel nemesek, zsoldosok és tudósok. Izabella
alakját talán a legjobban Gárdonyi Géza rajzolta meg az ’Egri csillagok’-ban. Izabella –
a gyengédség, a hiúság és a hatalomvágy keveréke – jó kapcsolatot tartott fenn lengyel-
országi családjával, mivel politikai háttérként kívánta felhasználni őket és így érthető,
hogy ápolta a lengyel kapcsolatokat nemcsak politikai, hanem kulturális téren is. 51
51 Lásd még: A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának Magyar vonatkozású iratai. 2.
köt. 1526–1541. Közread.: Tóth Péter. Miskolc, 2003. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 470 p.
(Az 1. köt. sajtó alatt)
58