Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Halála előtti héten fejezte be Tytus Chalupinskiről írt monográfiáját, emléket<br />
állítva a lengyel etnográfia jelentős alakjának, a múzeumszervezőnek és orvosnak. E<br />
munkája páratlan munkaszeretetének és szorgalmának utolsó állomása volt. 1965.<br />
március 2-án halt meg Poznańban. 189<br />
d) Orvostörténeti kutatások <strong>Magyar</strong>országon<br />
Az önkényuralom idején még azok is felhagytak próbálkozásaikkal, akik addig<br />
írásaikkal, vagy a Budapesti Kir. Orvosegyesületben előadásaikkal ápolták az<br />
orvostörténelem ügyét. 190 Viszont 1851–1861 között napvilágot látott Linzbauer Xavér<br />
Ferenc ‘Codex sanitario-medicinalis Hungariae’ című háromrészes, valójában<br />
hétkötetes alapműve, amelyben a pesti egyetem tanára a hazai egészségügy forrásait és<br />
orvosi törvényeit gyűjtötte össze, felbecsülhetetlen értékűforrásanyagot adott a kutatók<br />
kezébe, de forráskiadása mellett több cikket közölt az egyetem orvosi karának<br />
történetéről, a járványokról és kisebb-nagyobb témákról Wachtel Dávid német nyelvű<br />
folyóiratában, a ‘Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn’ címűszaklapban.<br />
Markusovszky Lajos 1860-ban az Orvosi Hetilap hasábjain az orvostörténelem je-<br />
lentőségére hívta fel a figyelmet, 191 s nyomatékosan fellépett az érdekében, többízben is.<br />
Markusovszky azzal is súlyt kívánt adni az orvostörténelem mellett való<br />
felszólalásnak, hogy az Orvosi Hetilap részéről pályadíjat tűzött ki a magyar orvostan<br />
történelmét tárgyazó munkára.<br />
Ennek az átmeneti korszaknak valóban legjelentősebb orvostörténeti kutatója és<br />
szakírója Fekete Lajos (1834–1877) kisújszállási orvos volt, aki minden ösztönzés<br />
189<br />
Életművének összegzését B. Bujalowska készítette el a Wielkopolski słownik biograficzny c.<br />
Varsóban és Poznańban 1981-ben megjelent kötetben, amely a Państwowe Wydawnictwo Naukowe<br />
kiadásában jelent meg.<br />
190<br />
Kapronczay Károly: Orvostörténeti előadások a Bp-i Kir. Orvosegyesületben. = Orvosi Hetilap, 1975.<br />
pp. 1145–1146.<br />
191<br />
Erre a tényre Győry Tibor figyelt fel: Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Bp.,<br />
1936. pp. 541–542.<br />
160
Change language