Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

e) A vilnói, a varsói és a poznańi egyetem
A krakkói egyetem reformjaival egyidőben tervek készültek egy második egyetem
felállítására, végül az 1579-ben alapított vilnói egyetemet szervezték át. Lengyelország
1772-ben bekövetkezett elsőfelosztása után a lengyel koronához tartzó Litvánia
jelentős része Oroszországhoz került, de az ősi litván főváros még Lengyelország része
maradt. Itt Báthori István négykaros egyetem alapjait vetette meg, bár az orvosi kar
megnyitására nem került sor. A vilnói egyetemen végrehajtott reformok azonosak
voltak a Krakkóban alkalmazottakkal, és megnyitották az orvosi kart is lengyel és német
tanárokkal. A képzés 1783-ban indult el, és éppen beértek az elsőévek erőfeszítései,
amikor a lengyel állam harmadik (1796), végleges felosztása után a város tartósan
Oroszországhoz került. Igaz, a Kościuszko-féle felkelés időszakában a város kétszer is
gazdát cserélt, hol lengyel, hol orosz kézbe került, a harcok alatt feldúlták az egyetem
épületeit, hallgatói és tanárai elmenekültek. Viharos évtizedek következtek, az orosz
kormányzó felfüggesztette az egyetem működését, csupán a gyakorló kórházból
kialakított orosz helyőrségi kórházban engedélyezték a sebészképzést, hiszen a hadsereg
igényeit elégítették ki.
1803-ban az orosz Oktatásügyi Minisztérium Vilnóban is egyetem felállítását
határozta el, bölcseleti, jogi, természettudományi és orvosi karokkal. Az egyetem
alapszabályzata részben azonos volt a felfüggesztett vilnói egyetem lengyel
statutumával, az új kidolgozásában a dorpati és moszkvai egyetem tanárai is részt
vettek. Az egyetemmel az orosz kormányzat részben ellensúlyozni kívánta – a
birodalmi érdek mellett – a lembergi és a krakkói egyetem vonzerejét az uralma alá
került lengyel területeken. Az orvosi karon orvos- és sebészképzés folyt, tanárai között
orosz, lengyel és német orvosokat találunk. 150
150 Lásd Szumowski id. művében
124