Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Apponyi Sándor 96 azt állapította meg, hogy a kötet valóban nem Kolozsváron jelent
meg, de nem is Varsóban, hanem Aleksy Rodecki Krakkói nyomdájában, amit jóval
később Soltész Zoltánné 97 és mások is megerősítettek. 98 Most már azt is tudjuk erről az
anyagról, hogy azon nem csak a kiadás helye koholt, hanem a szerzőneve is, hiszen a
Báthori haláláról szóló leírást nem Chiakor vetette papírra, hanem Nicolaus Buccella.
Ez a kiadvány indította el a nagy orvosi vitát, de nézzük annak részleteit.
Az 1587-ben megjelent nyomtatvány (Buccella írása) szerint Báthori 1586
decemberének első napjaiban Grodno környékén vadászott és hetedikén kezdett
gyengélkedni. A két olasz közül ekkor csak Simonius tartózkodott Grodnóban, mivel
Buccella néhány napra családjához távozott. Simonius Báthori gyengélkedésében
meghűlést látott és néhány napi fekvést tanácsolt. A gyengélkedést erős fejfájás kísérte,
majd még ezen az estén erős viszketésre panaszkodott. Erre már az előzőévben is
többször panaszkodott, amire Buccella mindig erős végigdörzsölést rendelt el.
December 7-én Simonius csupán a végtagok átdörzsölését rendelte el, kímélettel az
ekkor erősen lobos lábfekélyre.
Másnap tért vissza az udvarba Buccella, aki kollégájára támadt azért, hogy
betegének szomját borral oltotta, amit őmár előzőleg többször megtiltott. Ugyanakkor
figyelmen kívül hagyták és nem tulajdonítottak jelentőséget annak a ténynek, hogy
Báthori az átdörzsölésnél elvesztette néhány percre az eszméletét. A vita másik témája
egy esetleges érvágás megejtése volt, hiszen ezzel próbálták Báthori hőemelkedését
csökkenteni. Báthori állapota ennek ellenére nem változott, sőt december 9-én ismét
elvesztette az eszméletét. Még ezen az estén végrehajtották az érvágást, de a beteg
állapota továbbra sem változott. Nem csökkent a fejfájása és a láza is emelkedett. Ezen
96 Apponyi, Alexander [von]: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und
Flugschriften. Vol. 1–4. München, 1903–127. Rosenthal. No. 517.
97 Magyar Könyvszemle, 1957. pp 50–51.
98 Lásd V. Ecsedy Judit: A krakkói nyomdászat szerepe a XVI. századi magyar művelődésben c. id.
dolgozatában.
82