Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

3. Orvosi kapcsolataink a XIV–XVI. században
a) Lengyel orvosok I. (Nagy) Lajos, I. Ulászló és a Hunyadiak udvarában 27
1342-ben került I. (Nagy) Lajos a magyar trónra, ahol 40 éven át uralkodott. Édesanyja
III. (Nagy) Kázmér lengyel király testvére volt. Kázmér halála után, 1370-től I. (Nagy)
Lajost lengyel uralkodóként is tisztelhették.
Ami az orvosi vonatkozásokat illeti: Magyarország igen hamar érintkezésbe
került a pestissel, Nagy Lajos király 1347-ben a pestisjárvány miatt volt kénytelen
félbeszakítani itáliai hadjáratát. A király ugyanis felismerte, hogy nápolyi uralmának
fenntartásához biztosítania kell a két ország közötti közvetlen tengeri összeköttetést.
Ezért az éppenhogy lezajlott pestisjárványtól elnéptelenedett és legyengült, békét
sürgetőVelencével a dalmát kikötővárosok átengedése iránt új tárgyalásokat kezdett, de
ennek esetleges sikertelenségére is számítva Genuával is egyezséget kötött, hogy
velencei támadás esetén hajóikkal részesítsék őt támogatásban. Velence békekövetei és
a hadra felkészült genuai hajók egyidőben érkeztek Nápolyba, de a tárgyalásoknak
hirtelen véget vetett a borzalmas erővel fellépett pestisjárvány.
Radlica (Jan z Radliczyc), I. (Nagy) Lajos udvari orvosa
Budán királyi orvosként élt 1376-tól Jan Radlica (azaz Joannes Parvus, aki alacsony
termete miatt nyerte el a „Mały” melléknevet), a későbbi neves krakkói püspök, egyben
a krakkói egyetem orvosi karának tanára (elh.: 1392). Kevés szakirodalmi művet
hagyott hátra, köztük említendőa ’Practica Brevis sanitatis conservandae’ c. munkája.
Długosz említi, hogy Lajos V. Károly francia királyhoz fordult és kérte, hogy küldjön
27 A témakör fontos szakirodalmi forrása: Ábel Jenő: Adalékok a humanismus történetéhez
Magyarországon. Bp., 1880. Akadémia. 286 p.
45