Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

) Hechel magyarországi látogatásáról
Hechel kissé régies lengyel nyelven ezt írja Magyarországról: 159
„Ez szép reggelen tehát, az 1821. év májusi havi elsőnapok egyikén útra keltünk
Bécsből és még ugyanazon napon este megérkeztünk Magyarország elsőfővárosában,
Pozsonyban (a kéziratban Pressburg). Ebben a tiszta városkában nagyon kevesen élnek,
noha alig 12 mérföldnyire van Bécstől. Ezen a vidéken tulajdonképpen még nem laknak
magyarok, hanem inkább szlávok, vagy amint őket ott nevezik, szlovákok; csak az
országgyűlések idejében népesebb ez a város; az országgyűléseket ugyanis itt szokták
rendezni. Különben a vagyonosabb magyar földesurak vagy Bécsben vagy birtokaikon
laknak. Az igazi magyarok pedig jobban szeretik Budát és Pestet, mint ezt a várost,
amely inkább német, mint magyar. Nem írom itt le azokat a nevezetességeket, melyek
ebben a városban voltak, mert hiszen azoknak nagyobbik részét már elfelejtettem, de
különben is megvannak azok majdnem minden ausztriai útmutatóban.”
„Miután megtekintettük és megnéztük azt, ami látni való volt, tovább mentünk,
átutaztunk Komárom (a kéziratban Komorn) városán, amelyet nem sokkal
odaérkezésünk előtt nagy földrengés sujtott; láttuk a megrepedezett falakat, a romba
dőlt házakat és más szörnyűkövetkezményeit eme természeti tüneménynek. Innen a
magyar fővárosba utaztunk.”
„Buda németül Offen (!) a Dunának innensőoldalán magaslaton fekszik; ez egy
régiváros. A folyó másik oldalán a síkságon fekszik a másik nagy város, amely egészen
új.”
„Peszt, vagy mint a magyarok nevezik Pest. Itt már igazi magyarok vannak, a
szláv nyelvet sehol sem hallani, minden más, mint Németországban; a házi és a közélet
nagyon hasonlít a hajdani lengyel élethez; a nemes minden, míg a paraszt és a polgár
nem számít semmit sem. A köznemesek a falvakban laknak, csak az országgyűlésekre
159 Lásd Szumowski id. művében pp. 591–591.
136