01.03.2013 Views

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Zdzisław Gajda: The Museum of the Faculty of Medicine at the Jagiellonian<br />

University. Cracow, 2000. Katedra Historii Medycyny CM – Collegium Medicum<br />

Uniwersytetu Jagiellońskiego. 122 p.<br />

Facultas Medica Cracoviensis. Pamiątki historyczne i zabytki kultury medycznej<br />

w zbiorach Międzywydziałowej Katedry Historii Medycyny i Farmacji Akademii<br />

Medycznej im. Mikołaja Kopernika w Krakowie. [Oprac.]: Mieczysław M[aciej]<br />

Skulimowski. Kraków, 1981. AM. 481 p.<br />

A krakkói egyetemről és a diákokról szóló magyar források<br />

E kutatás magyar részről már a XIX. század utolsó évtizedeiben remek munkákkal lepte<br />

meg a kutatókat, amelyek közül kiemelkednek Ábel Jenőés Fraknói Vilmos munkái,<br />

valamint Schrauf Károly peregrinációs anyaga.<br />

Bécsben a XVII–XVIII. században a magyar „egyetemi nemzet” befogadta a<br />

lengyeleket, tisztségviselőinek sorában nem egy lengyel hallgatót találtunk. Ilyen irányú<br />

kutatásokat végzett Veress Endre az itáliai egyetemek forrásainak feltárásakor, ahol a<br />

magyarok hol önálló egyetemi natiót (nemzetet) alkottak (például Páduában,<br />

Bolognában, Firenzében,), hol lengyelekkel közösen szervezték meg egyetemi<br />

nemzetüket (pl. Rómában, Pisában, Milánóban és még több helyen az egyetemi lengyel<br />

natiohoz csatlakoztak a magyarok). Ezeknek a forrásoknak orvostörténeti szempontból<br />

az a hiányosságuk, hogy rendszertelenül (sokszor csak erre volt adat) közlik a hallgatók<br />

„szakirányú” tanulmányait, az orvosi stúdiumokat csak elvétve, bár az adott korokban<br />

az orvosi karok voltak a kevésbé látogatott fakultások.<br />

Meg kell jegyeznünk, hogy a művelődéstörténeti vonatkozású forrásfeltárás nem<br />

magyar oldalról indult el, az ösztönzést még a XIX. században Jan Miller, a XX. század<br />

elsőfelében Jan Dąbrowski, Stanisław Kutrzeba, Ludwik Birkmajer és mások jelentős<br />

munkái adták. Valójában teljes és tiszta áttekintést a krakkói egyetem alapításának 600.<br />

évfordulója adott, amelynek alkalmából Kovács Endre tollából jelenhetett meg kötet. E<br />

feldolgozásban a szerzőfelvázolta tudományáganként Krakkó jelentőségét a magyar<br />

művelődéstörténetben, az orvostudományról viszont csak – a kronológiai felsoroláson<br />

kívül – néhány oldalnyi anyagot közölt.<br />

Miller Jakab Ferdinánd: Regestrum Bursae Cracoviensis Ungarorum nunc<br />

primum ex autographo codice bibliothecae Cracoviensis editum. Buda, 1821.<br />

Egyetemi ny. XXIV, 88 p.<br />

Sajnos a krakkói másolat, amelyből Miller budai kiadása készült, nem túl<br />

pontos, így tudományos kutatási célra nemigen használható.<br />

Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873.<br />

Akadémia. 424 p.<br />

A krakkói egyetemről: pp. 256–267., s ezen belül közli Fraknói a krakkói<br />

magyar bursa XVI. századi tagjainak általa összeállított jegyzékét.<br />

Fraknói Vilmos: Adatok a hazai és a külföldi iskolázás történetéhez a XV. és a<br />

XVI. században. = Századok 9 (1875) pp. 607–677.<br />

Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Kiadja a m. t. Akadémia irodalomtört.<br />

bizottsága. Bp., 1881. Akadémia. II, 97 p.<br />

17

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!