Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

A bécsi és az itáliai egyetemeken tanult lengyel és magyar diákokról
Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és
XV. században. Bp., 1874. Akadémia. 92 p.;
Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Kiadja a magyar tud.
Akadémia irodalomtörténeti bizottsága. Bp., 1892. Akadémia. CV, 365 p.
(Magyarországi tanulók külföldön II.);
Karl Schrauf: Die Geschichte der Wiener Universität in ihren Grundzügen. Wien,
1901.
Veress Endre (összeáll.): Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók
anyakönyve és iratai. Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae
studentium. 1221–1864. Bp., 1941. Magyar Tudományos Akadémia. CLX, 704 p.
(Olaszországi magyar emlékek. Monumenta Hungariae Italica)
Szögi László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1849–
1867. Bp., 2003. ELTE Levéltára. 502 p. (Magyarországi diákok egyetemjárása az
újkorban 7.)
*
E. Lengyel orvosok a magyar királyi udvarokban a XIV–XVI.
században
Marcin Żurawica (Bolognában végzett orvos) és Szánoki Gergely fontos szerepet
játszott Mátyás pozsonyi, majd esztergomi egyetemének megtervezésében. Hasonlóan
Marcin Bylica z Olkusza és Stanisław Pirszewski tevékenységéhez, akik nemcsak
orvosok, természettudósok voltak, hanem egyben Mátyás budai egyetemének tanárai is
lettek. Ugyancsak a rájuk vonatkozó kutatások tárták fel Maciej z Miechowa
(Mechoviensis 1457–1523), a Chronica Polonorum szerzője és jeles földrajztudós, az
orvosi kar tanárának kapcsolatát a magyar medicinával. Joseph Tectander (1507–1543),
a szifilisz elsőlengyel leírója, ugyanerről a témáról jelent meg Josephus Struthiusnak
(Józef Struś) műve, 3 aki egyben a kardiológia lengyel megalapozója is. Ő Izabella
magyar királyné orvosaként hosszabb időt töltött magyar földön és Erdélyben, de nem
szabad megfeledkeznünk az arianus Albertus Novicampianusról (Wojciech
Nowopolski), a „lengyel Vesaliusról” sem, aki feltehetően nemcsak mint hitének ismert
teológusa működött Kolozsváron, hanem az új szemléletű medicina jeles
képviselőjeként is működött nálunk. A rájuk vonatkozó irodalomból kiemelkednek
Sroka és Piotrowski rendkívül gondosan megírt munkái (a főbb forrásokat a téma
időrendjében soroljuk fel).
Lengyel nyelvűforrások
Stanisław Andrzej Sroka: Genealogia Andegawenów węgierskich. Kraków, 1999.
Towarzystwo Naukowe "Societas Vistulana". 94 p.
3 De morbo Gallico (cca. 1555)
19