Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

) Nagyszombat példája
Koncepciója hasonlít a nagyszombati orvosi kar megalapításakor kidolgozott Van
Swieten-féle tervezethez, így nyugodtan állíthatjuk, hogy a nagyszombati orvosi kar
megalapításának kísérlete adott példát a krakkói orvosi kar átszervezéséhez,
reformjához. A nagyszombati kar már modernebb szerkezetűvolt, mint a bécsi, s az
ottani professzorok is óvatosan, de folyamatosan eltávolodtak a bécsi professzori
tanításoktól, s több helyen is igyekeztek modernebb szemléletmódot képviselni. Van
Swieten elgondolásait így összegezte legfrissebb monográfiájában Schultheisz Emil:
„Az új fakultás teljesen a bécsi kar mintájára alakult a nagy szervezőelgondolásai
alapján. A conformetur elvének helyességét illetően a történelem ítélete nem egységes.
Nem kétséges azonban, hogy ennek alkalmazása a nagyszombati egyetem orvosi karát
illetően előnyös volt. Sőt az új fakultáson a helyzet bizonyos mértékig még jobb is lett,
mint a bécsin. A nagyszombati egyetemre ugyanis öt orvosprofesszort neveztetett ki
Van Swieten, amikor a bécsi orvoskarnak csak négy tanára volt. A tanulmányi időt
illetően Van Swieten álláspontja »nem a tanévek száma, hanem a tudás mennyisége és
minősége az, amely eldönteni hivatott, vajon éretté vált-e a doktori grádus elnyerésére a
jelölt vagy sem«. 1769. december 14-én jelent meg Mária Terézia intimátuma, amellyel
a nagyszombati egyetemet a hiányzó orvosi karral kibővíti és teljes studium generalévá
teszi. Az öt tanszék tárgyai: institutiones medicæ (részei: physiologia, pathologia,
diætetica, materia medica), a praxis medica, anatomia, chirurgia, botanica ac chymia.” 145
145 Schultheisz Emil: Van Swieten és a nagyszombati orvosi fakultás megalapítása. In: Schultheisz Emil –
Magyar László András: Orvosképzés a nagyszombati egyetemen 1769–1777. Az ajánlást írta: Vizi E.
Szilveszter, sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 2005. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 83–93.
(Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 55.)
119