Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

képeket festettek a hangulatos üdülőkről, ivócsarnokokról, a szakadó esőben is
bejárható fedett sétányokról. ’A fáraó’ világhíres írója gyakran panaszkodott arról, hogy
a vendéglőkben a zenekarok reggeltől estig csak magyar csárdást játszanak. Szalay
Józsefet nemcsak vállalkozói tehetségéért, hanem a lengyel irodalomban sokszor
megrajzolt rokonszenves alakjáért is tisztelik.
1872-ben Krakkóban megalakult a Lengyel Tudományos Akadémia, amely a
három részre szakított lengyel állam lengyelsége szempontjából akkora jelentőségűvolt,
mint 1825-ben hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. A magyar
tudományos testület Széchenyi István és más mecénások anyagi felajánlásából
működött, a lengyel akadémia nem rendelkezett ilyen támogatói körrel. Már-már a
tisztességes „halál” várt a Lengyel Tudományos Akadémiára, amikor az 1876-ban
elhunyt Szalay József végrendeletében vagyonának egy részét – a Szczawnicából
befolyt jövedelem teljes összegét – a Lengyel Tudományos Akadémiára hagyta. Ez volt
az az alap, amelyre a XIX. század végén a lengyel tudományos élet építhetett, s meg is
épültek azok az intézményi rendszerek, amelyek Krakkó szellemi életének hírnevét
öregbítették. Nem sokkal halála után a Lengyel Tudományos Akadémia megfestette
Szalay díszmagyaros portréját, és az alapító tudósok társaságában helyezte el az
Akadémia díszcsarnokában.
A Krakkóban székelőLengyel Tudományos Akadémia varsói tagjai létrehoztak
egy másik tudományos akadémiát is, amely 1907-től Varsóban működött (ennek volt
egy elődje is, amely 1800 és 1831 között működött ugyancsak Varsóban). 1907-ben
Towarzystwo Naukowe Warszawskie néven jött létre a varsói intézmény.
1945 után a krakkói Lengyel Tudományos Akadémiát megszüntették, csak a
varsói maradt meg, de 1990-ben – negyven évig tartó kényszerűszünet után – ismét
életre hívták a krakkói Akadémiát, amelynek régi épülete előcsarnokában újra látható a
176