Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

együtt az unitáriusoknak adta át, akik azonnal megkezdték működésüket részben az
addig is ott tanuló ifjakkal együtt. 84
A sűrűn változó erdélyi fejedelmek a fegyverek zajában egyre kevesebbet
törődtek a kolozsvári főiskolával, amely egyre néptelenebb lett.
A kolozsvári jezsuita iskola felperzselése Erdély és a magyar művelődéstörténet
egyik, kezdetben nagy ígéreteket rejtő, fontos fejezetét zárta le. Az utókor sohasem
kételkedett Báthori István művelődést és iskolaügyet fejlesztőszándékában, s abban
sem, hogy az erdélyi függetlenségi politikában komoly szerepet szánt kolozsvári
iskolájának, amely rövid időn belül az egyetem feladatát is betölthette volna. Sok oka
volt annak, hogy a jezsuiták nem tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a
király az alapító oklevélben körvonalazott, a magyar művelődés fellendítésének
vágyától vezérelve.
A fentiekben elmondottakat Schultheisz Emil így összegezte:
„Külön és egyben klasszikus fejezet a magyar–lengyel kulturális és orvosi
kapcsolatok múltjának történetében Báthori István király és erdélyi fejedelem
uralkodásának időszaka. Báthori nemcsak nagy fejedelem, de a humanizmus nagy
képviselője is volt. Megválasztása után, számos ütközet között és ellenére, sohasem
hagyta figyelmen kívül a kulturális fejlődést szorgalmazó feladatait, amelyeket maga
állított önmaga elé. A lengyel interregnum idején a krakkói egyetem bizonyos
hanyatlásnak indult. Báthori Istvánnak egzakt tervei voltak, hogy tradíciókban gazdag
nagy egyeteme nem kielégítőkörülményeit miképpen kellene megváltoztatni. Kísérletet
tett arra, hogy újjáalakítsa és újjászervezze azt a »Collège Royale Parisienne« mintájára
Ian Zawoyski segítségével. 85 Sajnos a történelmi körülmények (a török hódítás,
84 Aranyosrákosi Székely Sándor: Unitária vallás történetei Erdélyben. Összefüggve Erdélyben lakott,
vagy lakó több népek vallásaival. Kolosvár, 1840. A kir. lyceum bet. 213 p., 1 lev.; Jakab Elek. Kolozsvár
története. 2. köt. Oklevéltárral. Ujabb kor. Nemzeti fejedelmi korszak. (1540–1690). Kiadja a szab. kir.
Kolozsvár város közönsége. Bp., 1888. M. k. Egyetemi nyomda. XVI, 832 p.
85 A lengyel–magyar kapcsolatokról lásd újabban: V. Molnár László (szerk.): Fejezetek a magyar–lengyel
tudományos kapcsolatok történetéből (15–19. század). Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti
75