Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Szánoki Gergely, Hunyadi Mátyás és László
hunyadvári nevelője
I. Ulászló halála után felbomlott a magyar-lengyel perszonálúnió, Lengyelországban IV.
Kázmér (1447–1492) foglalta el a trónt, míg Magyarországon Hunyadi János lett az
ország kormányzója, V. László kiskorúsága idejére (1440–1458). E korszak kiemelkedő
humanista szervezője volt Vitéz János, s ebben az időben Hunyadi udvarában talált
1450-ig menedéket Szánoki Gergely, aki később Mátyás király nevelője volt lett.
A humanizmus korában a magyar–lengyel tudományos kapcsolatok kiépítése
elsősorban a lengyel Grzegorz z Sanoka, 30 azaz Szánoki Gergely nevéhez fűződik, aki
Vitéz János és köre jeles egyéniségei közé tartozott. 31 Szánoki szintén a krakkói
egyetem neveltje volt, amikor wieliczkai prépostként 1437-től Itáliában ismerkedett
meg a humanizmussal, és került kapcsolatba magyarokkal. Hamarosan hazánkba jött,
hiszen I. Ulászló titkáraként követte urát a magyar királyságba. Szánoki a várnai
csatavesztés (1444) után sem tért vissza hazájába, hanem Hunyadi Mátyás nevelőjeként
maradt nálunk.
Csakhamar kapcsolatba került Vitéz Jánossal: igen otthonosan érezte magát a
váradi püspöki udvarban, ahol: „minden beszélgetés a hasznosságot vagy a gyakorlati
igazságot tartotta szem előtt”. Itt Szánoki a krakkói egyetem szellemének megfelelően
az empirizmus elsőbbségét vallotta a tisztán spekulatív elmélkedéssel szemben.
Kétségtelen, hogy Szánoki világnézetében már jelen voltak a humanizmus csírái,
minden valószínűség szerint ezért érezhette jól magát Vitéz János körében, ahol hasonló
gondolkodású férfiak gyülekeztek.
30
Életútjáról legrészletesebben A. Nowicki írt a Varsóban 1958-ban megjelent ’Grzegorz z Sanoka’ c.
monográfiájában
31
Érdekességként megemlítjük, hogy néhány éve már működik Magyarországon a Sanoki Gergely
Történészegylet.
47