Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

és az, hogy a tanszékre pályázók nem voltak megfelelővégzettségűek. Fokozta a
helyzet komolyságát a tantermek hiánya és a gyakorlati foglalkozások céljaira
felhasználható helyiségek kis száma. Sem az anatómiai, sem a sebészeti előadásoknak
nem volt megfelelőelőadóterme. Az anatómiai oktatásnál nehézséget jelentett, hogy
nem volt mindig megfelelőszámú holttest, ugyanez volt a helyzet a magyar orvosi kar
esetében is Nagyszombatban, s nem kis részben emiatt döntöttek úgy, hogy a
nagyszombati orvosi kart 1777-ben áthelyezik Budára.
A krakkói püspök és a vallásos közszellem számos esetben akadályokat gördített
az anatómiai oktatás elé. A gyakorlókórházban meghalt, hozzátartozó nélküli betegek
száma kevés volt, így hullákat a városi hóhértól is vásároltak 2–3 zlotyért. Ezen az
áldatlan helyzeten segített valamelyest Wincent Szaster professzor segéde – a francia
származású Mark Cambon –, aki kiváló szakértője volt a hullapreparálásnak és az
anatómiai demonstrációs eszközök készítésének. Ez az anatómiai demonstrációs
eszközökkel való oktatás általános jelenség volt Európában, hiszen például a bécsi és a
nagyszombati egyetem orvosi karán is hasonló módon tanítottak.
Az átszervezés után különös hangsúlyt kapott a sebészet és a szülészet oktatása. A
tanszéket Czerwiakowski vezette, aki egy ideig az anatómiát is tanította. (Az anatómiai
tanszéket Wincent Szaster vette át tőle.) Czerwiakowski felfogása szerint „nem lehet jó
sebész az, aki nem ismeri az anatómiát!” és ezért a sebészképzés elsőidőszakában csak
az anatómiai ismeretek elmélyítésére fektetett hangsúlyt. Munkásságának köszönhető,
hogy a krakkói sebészeti tanszék hamarosan európai színvonalra emelkedett.
122