Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

tevékenységükről. E könyv megjelenése után nem sokkal külön könyvecskében
tárgyalta az ókori görög orvostudományt és kiemelkedő egyéniségeinek
tevékenységét. 156
Feltehetően a megnyilvánult érdeklődés miatt 1636-ban Dylagowski megjelentette
a ’Synopsis chronologica’ címűmunkáját, amelyben már a neves arab, görög–római,
német, francia és spanyol orvosok szakmai tevékenységét foglalta össze, teljes
bibliográfiát csatolt könyvéhez. Utolsó nyomtatásban megjelent munkájában –
’Syncretismus peripateticus’ (1646) – az orvostudomány fejlődését tekintette át az
ókortól a XVII. század elsőévtizedéig, kitért az orvosi karok történetére és ezen belül
tárgyalta a krakkói egyetem orvosi karának fejlődését is. A lengyel orvostörténetírás
Dylagowski szakirodalmi tevékenységétől számítja a hazai orvostörténeti kutatás
kezdetét, hiszen munkái nyomán többen is folytattak kutató és szakirodalmi
tevékenységet. Dylagowski munkásságát csak emeli, hogy munkáit az egyetem
levéltárában végzett kutatásokra alapozta, s tevékenysége nyomán rendelték el az
egyetemen az orvostörténeti értékkel rendelkező dokumentumok és könyvek
összegyűjtését.
Ebből a szempontból jelentős Stanisław Wosiński (1624–1694) tevékenysége, aki
a begyűjtött kéziratokból megteremtette a krakkói egyetem külön orvostörténeti
kézirattárát, amelyet a jelen sorok szerzőjének is módjában állt részleteiben feldolgozni.
Wosiński közel három évtized alatt 63 volt krakkói orvos – közöttük 33 orvosprofesszor
– irodalmi hagyatékát gyűjtötte össze és elhelyezte az egyetem könyvtárában. Ezt az
alapgyűjteményt egészítették ki újabb adományokkal, amelynek darabszáma – az 1896-
ban nyomtatásban megjelent katalógus szerint – a századfordulóra elérte a hétezret.
Az orvostörténelem elsőkrakkói tanára Franciszek Kostanecki (1758–1844) a
belgyógyászat tanára volt, aki tábori főorvosként részt vett 1794-ben a Kościuszko
156 Leon Wachholz: uo. (Bibliotek i Archiwum. pp 142–161.)
133