Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

A fentiekben leírt járványokhoz számos intézkedés kapcsolódik, ezek közül említünk
néhányat. Gonzaga Ferdinand 1601. augusztus 9-én mint felső-magyarországi
főkapitány felkéri Kassa városa tanácsát, hogy a Lengyelországban dúló pestisre
tekintettel a kassai országos vásárokat ne tartsa meg. A tanács – tartva a hátrányos
anyagi következményektől – erélyesen ellenáll, és csak az egyik pap pestishalála után
hajlandó a rendeletet végrehajtani.
1652-ben az ugyancsak Lengyelországban dúló pestis behurcolásának veszedelme
miatt Wesselényi nádor megtiltja a kassaiaknak a lengyelekkel való kereskedést. Ez az
intézkedés egymagában nyilván nem volt kielégítő, mert 1653-ban a pestis megjelenik
Felső-Magyarországon.
c) XVIII. századi – embereket és állatokat sújtó – járványokról
Karasszon Dénes professzor úr kutatásai nyomán került napvilágra több értékes
járványtörténeti adat. Őazon kevesek egyike, aki az állatjárványoknak a történelemben
betöltött kiemelkedőszerepével is foglalkozott kutatásai során. Az általa feltárt, s a
lengyelekre és a magyarokra egyaránt vonatkozó adatokból emelünk ki néhányat. 136
A XVIII. század elején ugyanúgy sújtották Európát a járványok, mint a korábbi
századokban. 1708-ban pl. a szomszédos Lengyelországból hurcolták be a pestist
Magyarországra; 1708 és 1710 között 300 ezer ember pusztult el pestisben
Magyarországon.
136 Lásd részletesebben: Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete I. Történeti áttekintés. +
II. Az állatorvostörténet-írás szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005–2006. Magyar Tudománytörténeti
Intézet. 456 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 39/1–2.)
107