Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

d) Władysław Mitkowski és Petrycy (Jan Innocenty)
A lengyel orvostörténeti szakirodalom a korszakot illetően inkább a magyar orvosok
lengyelországi szerepéről, az ott folytatott orvosi gyakorlatról ír, s kevesebbet tud a
lengyel orvosok magyarországi gyakorlatáról. Ez utóbbival kapcsolatban jelentős
Władysław Mitkowski (1619–1661) figurája, aki 1645-ben Páduában szerzett orvosi
oklevelet és ahelyett, hogy visszatért volna hazájába, Erdélyben telepedett le.
Mitkowski elkötelezettje volt a toruni püspöknek, aki ezért szószegése miatt az
esztergomi érseknél is eljárt, segítségével szerette volna elérni Mitkowski hazatérését. A
közben protestáns hitre tért lengyel orvos előbb Kolozsvárott, később Fogarason
telepedett le és 1661-ben katonaorvosként egy tatár egységgel vívott harcban esett el. 117
Petrycy
Az északi Kárpátok vidéke bővelkedik gyógyvizekben, amelyek elsőleírója Jan
Innocenty Petrycy (1592–1641), a krakkói egyetem orvostanára, történetíró volt.
Petrycy a szepességi gyógyvizekről írott tanulmányával a lengyel balneológia
megalapozójává vált. Az 1635-ben kiadott ’O wodach w Drużbaku i Łęckowej’ c.
könyvében nemcsak e vidék gyógyvizeit elemzi, osztályozza és különbözőbetegségekre
ajánlja, hanem teljes áttekintést ad a magyar gyógyvizekről is.
Petrycy e munkájában a szepességi Ruzsbach és Lakoca gyógyforrásait tárgyalja,
de könyve bevezetőjében általános ismertetést ad Magyarország gyógyvizeiről,
elsősorban a budai hévvizekről, a felvidéki savanyúvizekről, különösen a lévai, a füleki
és a szomolnoki forrásokról. Hasonló részletességgel ír Erdély gyógyvizeiről, s
munkájában említi, hogy a forrásokat a helyszínen is tanulmányozta, több alkalommal
117 Lásd részletesebben a Petrycyről egykoron megjelent nekrológban: T. Canavesi: Bustus Ioannis
Innocentii Petricii. Cracoviae, 1641.
97