Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Girtler tanári működése nyomán megváltozott az orvostörténelem helyzete a
krakkói egyetemen, hiszen elődei csak főtárgyak mellett foglalkoztak az
orvostörténelemmel és a hallgatók vizsgakötelezettség nélkül hallgatták e tárgyat.
Javaslatára az elsőés a harmadik évben két-két féléven át hallgatták a medikusok az
orvostörténelmet heti két órában és a kötelezővizsgát Girtler 1822-ben megjelent Az
orvostudomány fejlődése és az elméletek hatása az orvosi gyakorlatra című
tankönyvéből tették le. Girtler halála után az orvostörténelmet ideiglenesen Julian
Sawieczewski (1795–1854), az államorvostan tanára adta elő, aki csökkentette az
előadások számát, de külön könyvben megírta a lengyel állatorvoslás történetét.
Sawiczewski nem kívánt végleg az orvostörténelem tanára maradni, így 1834-ben a kar
versenypályázatot írt ki e tisztség betöltésére. A pályázaton 59 kérdésre kellett írásban
választ adni, amelynek elbírálása után Frydrik Hechelt (1795–1851) nevezték ki az
orvostörténelem tanárának. Nálánál alkalmasabb személyt nem találhattak volna, hiszen
nagy felkészültségűés kiválóan képzett orvos és orvostörténész volt. Orvosi diplomáját
1821-ben a vilnói egyetemen szerezte, majd 12 évig külföldön (Ausztriában,
Németországban, Angliában, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Norvégiában,
Finnországban és Itáliában) élt, 15 nyelven beszélt és számos orvostörténeti munkát
adott ki. 158
158 Ludwik Gąsiorowski: Zbiór wiadomości do historyi sztuki lekarskiéj w Polsce. T. 1–4. Poznań, 1839–
55.
135