Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

lengyel királyi udvar orvosi bizottságának (Collegium medicorum) tevékenysége. A
tudományok iránt rendkívül érzékeny Báthori István közvetlen közelében több orvos is
működött, így az itáliai Simon Simonius és Nicolaus Buccella, a lengyel Wojciech
Oczko és még mások is. Ha nem is mint orvos, de a medicina művelésére is képesített
Gyulay Pál és Marcellus Squarcialupus is e körhöz tartozott. Utalnunk kell még
Hunyadi Ferencre is, akinek orvosi tevékenységét csak az udvari névjegyzékek örökítik
meg, valamint Weszprémi említett munkája.
E kör szerepére csak a XX. század harmincas éveiben irányult a történészek
figyelme, amikor a lengyel orvostörténeti kutatás feltárta Báthori István király rejtélyes
halálának (1586. december 5.) körülményeit. Mérgezés vagy valami titkos kór? Sokáig
foglalkoztatta e kérdés a lengyel történetírást is, a téma szakszerűfeldolgozására csak a
XX. században került sor. Alapul szolgált Simon Simonius és Nicolaus Buccella
orvosok nyomtatásban is megjelentetett „sajtópárbaja”, amikor a két olasz orvos
egymást vádolta a király haláláért. Az elemzések – a vádaskodásokat és a
személyeskedéseket figyelmen kívül hagyva – mély orvosi tudást bizonyítottak,
amelyhez csatlakozott Gyulay Pál és Squarcialupus levelezése, a két orvos
szemléletének és kórmegállapításának értékelése. Az orvostörténészek elemzése azt
bizonyította, hogy a királyt nem mérgezték meg, hanem vesebeteg volt, s feltehetően
urémiában hunyt el.
Akta historyczne do panowania Stefana Batorego króla polskiego od 3 marca
1578 do 18 kwietnia 1579 r. (Acta historica res gestas Stephani Bathorei regis
poloniae illustrantia a 3 martii 1578 ad 18 aprilis 1579.) Z dawnego rękopismu
wyd. J. [i. e.] Janicki. Warszawa, 1881. Świdzińscy. [14], 401 p.
Czary na dworze Batorego. Kartka z dziejów mistycyzmu w XVI. wieku, jako
przyczynek do charakterystyki króla Stefana. Przez Alexandra Kraushara.
Kraków, 1888. G. Gebethner. 293 p.
Antoni Knot: Dwór lekarski Stefana Batorego. Poznań, 1928. A. Wrzosek. 57 p.
Ryszard Mienicki: Księga batoriańska. Zbiór dokumentów ku uczczeniu 350letniej
rocznicy zgonu króla Stefana Batorego, wydany na 20-lecie wskrzeszenia
Wszechnicy Wileńskiej. Wilno, 1939. Uniwersytet Stefana Batorego. IX, 53 p.,
13 t.
Karol Olejnik: Stefan Batory – 1533–1586. Warszawa, 1988. Wydaw. Min.
Obrony Narodowej. 317 p., 25 t.
Jerzy Besala: Stefan Batory. Warszawa, 1992. Państ. Instytut Wydawniczy.
550 p., 8 t. (Seria Biografie Sławnych Ludzi)
21