Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Erasmus hólyagkő-rohamait, sikerrel. Feltehetően Erasmus betegségének sok
pszichogén komponense volt, mert a Kassaitól kapott „leo astrologicus” birtokában a
rohamok enyhültek. Bázelból Krakkóba ment, ahol feleségül vette az egyik híres
aranyműves leányát. Ezután rövid ideig Budán tartózkodott – a lengyelországi Jagelló-
család kérésére –, hogy a sokat betegeskedőII. Lajost kezelje. A király kezeléséről
írásos emlékeink nincsenek, csupán az udvari számadások említik Kassai nevét –
„udvari orvosként”. Viszont tény, hogy II. Lajos felesége, Habsburg Mária Kassai
közvetítésével ismerkedett meg Erasmus tanításaival, műveivel, később Henckel Jánost,
Mária királyné gyóntatóját ajánlotta Erasmus figyelmébe.
A mohácsi csatavesztés évében (1526) Kassai doktor már I. Zsigmond lengyel
király orvosa. Jó nevűorvos lehetett, hiszen az új magyar király, I. (Szapolyai) János az
udvari orvosi tisztet ajánlotta fel neki. Kassai viszont inkább maradt Krakkóban,
semmint a kettős királyság – Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd – kétes kimenetelű
küzdelmeiben az udvari orvos tisztében maradjon. 1527. április 1-jén a következőket
írta Erasmusnak: „…Meghívtak János királyhoz orvosnak, én azonban nem merem a
szabadságommal együtt biztonságomat is vásárra vinni”. Krakkóban neves
személyiségeket gyógyított, s Andreas Circius, Piotr Tomicki és Krzystof Szydlowiecki
rajta keresztül kerültek kapcsolatba Erasmussal.
Kezelőorvosi minőségében a ’De tuende bona Valetudinae Carmen’ című
„egészségügyi felvilágosító” versét ajánlotta Tomicki kancellárnak, barátjának, akinek
1535-ben elégiával siratta elvesztését. Elég kiterjedt orvosi gyakorlata lehetett, hiszen
1536-ban Erasmusnak írott levelében „hajszás orvosi praxisáról” panaszkodott, ami
miatt „az udvarnak is búcsút mondott”.
Krakkóban is megmaradt magyarnak, hazája sorsáért aggódó hazafinak. Lengyel
barátainak tekintélyét felhasználva igyekezett elsimítani a két magyar király
56