Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

után kutattak, figyelmen kívül hagyva, hogy a tudomány és a művészet iránt rendkívül
fogékony Báthori más szaktudományt is ilyen mértékben támogatott.
e) Báthori udvari orvosai
A Báthori Istvánnal foglalkozó munkák szinte egységesen mindig nagy figyelmet
szenteltek „titkos” betegségének. E feldolgozásoknak köszönhető, hogy teljes
egészében ismerjük az udvarában megfordult orvosokat, sebészeket, gyógyszerészeket
és a gyógyítással valamiképpen kapcsolatos személyeket. Itt kell megjegyeznünk, hogy
az orvosok szakmai ismeretének csoportosítása sokban járult hozzá a beteg Báthori
képének kialakulásához. Az állítólagos „collegium medicorum” élén Erdélyben
Blandrata állott volna. Levéltári anyaggal bizonyítható, hogy a hitújító, politikai
tehetséggel megáldott olasz orvost Báthori János Zsigmond környezetéből éppen
diplomáciai érzéke miatt fogadta szolgálatába. Később a lengyel kapcsolatokkal
rendelkezőés a krakkói viszonyokat jól ismerőBlandrata képviselte őt a lengyel
királyválasztó országgyűlésen, bár azután nem játszott szerepet udvarában. Orvosi
tevékenységéről mindössze két adat maradt fenn: Báthori emlékezetes lábsebét egy
alkalommal megnyitotta, majd ajánlására került a lengyel udvarba az ariánus Nicolaus
Buccella, a padovai egyetem tanára. Blandrata diplomáciai szolgálatáért kapta
Báthoritól erdélyi birtokát, nem orvosi tevékenységéért. A fennmaradt Báthori–
Blandrata-levelezésben sem szerepel orvosi ügy.
Báthori orvosainak felsorolása szempontjából lényeges dokumentum az a jegyzék,
amely név szerint sorolja fel Báthori kíséretét, akik őt Lengyelországba elkísérték.
Ebben szerepel Desiderius Aval, Paulus Brassovienis orvosok, Babba Mihály (?–1624)
és egy másik Mihály nevűsebész, bár róluk ezen kívül mást nem tudunk. Később
78