Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

oktatást csak az alsó és korlátozott mértékben a középiskolai oktatásban hagyták meg.
Bezárták a varsói egyetemet (1831), a vilnói egyetemet – mivel a litvánok is nagy
tömegben vettek részt az oroszok ellen a felkelésben – 1834-ben áthelyezték Kijevbe,
megalapítva ott az Orosz Birodalom új egyetemét. A varsói orvosi kar sebészképzése
Császári Sebészakadémia néven tovább működhetett, míg a vilnói orvosi kar
épületeiben 1842-ben ugyancsak Sebészakadémiát nyitottak meg: elsősorban a hadsereg
és korlátozott mértékben a polgári egészségügy részére képeztek seborvosokat és
szülészmestereket. Varsóban 1864-ben ismét megnyílt a Császári Egyetem orosz nyelvű
oktatással, természettudományi, bölcseleti, jogi és orvosi karokkal, míg Vilnóban 1896-
ban főiskolai rangú tanintézetet (bölcsészeti, természettudományi és sebészeket képező
orvosi karral) engedélyeztek, természetesen az oktatás nyelve itt is az orosz volt, amit
csak 1912-ben – korlátozott formában 1905-ben – váltottak fel a litván nyelvre.
f) Az önálló magyar orvosi kar és lengyel hallgatói
A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok új fejezetét nyitotta meg a nagyszombati egyetem
orvosi karral történt (1769) kiegészítése, illetve a felvilágosult abszolutizmus
egészségügyi politikája, amely döntőváltozásokat hozott a magyar orvosi ellátás és az
egészségügyi igazgatás területén. Kapcsolataink szempontjából sem közömbös néhány
vonatkozását felvillantani, amelynek legfőbb ösztönzője a központi irányítás új, állami
formáinak megteremtése volt és az, hogy az orvosi kérdéseket közigazgatási funkcióra
emelték. Az új központi irányítási forma az 1723-ban életre hívott Helytartótanács lett,
amelynek kertén belül 1738-ban megalakult az állandó egészségügyi bizottság.
Ennek feladata lett a szélesebb horizontú és az egész ország területére kiterjedő
egészségügyi politika megszervezése, az addig csak vármegyei és királyi városi, tehát
regionális intézkedésekkel szemben országos érvényű rendeletek előkészítése, az
126