Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

olyan javaslat, amely a magyar orvosi karon e tantárgy bevezetését célozta, 1803-ban
hangzott el. Az oktatás reformját előkészítőregnicolaris bizottság 1803. május 17-én a
következőket foglalta jegyzőkönyvbe:
„…A pesti egyetemről kikerült orvosok nincsenek megfelelően kiképezve, így az
öt esztendős kiképzési időnem elegendő”. 163
Ennek során a képzési időt hat évre kívánták felemelni, az elsőés az utolsó év
tananyagába viszont az orvosi enciklopédiát, valamint az orvostan bölcseleti története
(succincta historia medicinae philosophica) címűtantárgyakat akarták beiktatni. A
javaslatot végül elvetették, bár azután sem került le a napirendről. 1827-ben – az 1827.
évi VIII. tc. végrehajtásának időszakában – Lenhossék Mihály karigazgató 164 70 oldalas
tervezetében javasolta az orvostörténelem (historia pragmatica cum literatura medica)
kötelezőbevezetését rendes tanárral és tanszékkel együtt. E javaslat még 1843-ban is
megvitatásra került, de semmilyen eredmény nem született.
A lassú ügyintézés ellenére mégis – kompromisszumos megoldással –
megvalósult az orvostörténelem oktatása: 1835 júliusában Schoepf-Merei Ágoston
díjazás nélkül és rendkívüli tanári címmel kérte e tárgy előadását, s ezt 1835. december
12-én elnyerte. 165 Még ez év végén a gyermek- és a női betegségek címűtantárgy
előadói jogát is kérvényezte, és kész lett volna az utóbbiért az orvostörténelem előadói
tanárságáról is lemondani. Schoepf-Merei 1843-ig tartott orvostörténeti előadásokat,
amikor megvált rendkívüli tanári tisztségétől. Távozását elsősorban – a disszertációk
ellenére – a sikertelenség eredményezte, mivel félévenként 8–10 hallgatónál többen
– Historia tympanitidis omnis aevi observata medica continens. Vindobonæ, 1788. XII, 421 p.
163
Győry Tibor: Az orvostörténelem tanítása külföldön és hazánkban. = Orvosképzés, 1935. Különszám.
pp. 348–355.
164
Lenhossék Mihály két legismertebb műve:
– Scotti, Angelus Antonius: Die Religion und Arzneykunde in ihren wechselseitigen
Beziehungen dargestellt. Mit einer Vorrede und einigen Bemerkungen nach Italienischen hrsg. von
Michael von Lenhossék. Wien, 1824. J. Gerold. XXXIV, 330 p.
– Lenhossék, Michael: Beiträge zur Geschichte der Schutzpocken in Ungsrn. m. Ueber die
Verbreitung der Kuhpocken im Graner Komitate. = Zeitschrift von und für Ungern, 1802. pp. 203–207.
165
Semmelweis Orvortörténeti Levéltár. XI. Tört. dok. szakgyűjt. 67. 496. 3. 1–7.
141