Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Tibor, Temesváry Rezső, 212 Réczey Imre, 213 Tauffer Vilmos, 214 Tóth Lajos, 215 Elischer
Gyula voltak, de maguk mögött tudhatták Korányi Frigyest 216 is. Az orvostörténeti
múzeum alapítására tett javaslatot végül 1904. szeptember 15-én elfogadták, 217
szakosztályi szinten pedig elismerték – az orvostörténelem támogatására – az
Orvostörténeti Múzeumbizottságot, amelynek elsőelnöke Hőgyes Endre lett. (1905-ben
Orvostörténeti Múzeumi Szakbizottsággá alakult át és Hőgyes Endre – betegségére
hivatkozó – lemondása után Elischer Gyulát választották elnökké, tagjait Grósz Emil,
Klasz Pál és Politzer Alfréd kinevezésével bővítették.) Nem túlzás az, hogy e
212
Temesváry Rezsőnéhány orvostörténeti témájú írása:
– A bábamesterség Magyarországon 100 év előtt. = Bába-Kalauz, 1898. pp. 65–73, 81–89.
– A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárának története és jelen állapota. In: Török Lajos –
Temesváry Rezső(szerk.): A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárának szakkatalógusa. Bp., 1898. pp.
I–XXI.
– Előítéletek, népszokások és babonás eljárások a szülészet körében Magyarországon. Bp., 1899.
120 p.
– Volksgebräuche und Aberglauben in der Geburtshülfe und der Pflege des Neugeborenen in
Ungarn. Ethnographische Studien. Leipzig, 1900. VIII, 146, [2] p.
– A szülészet haladása a XIX. században. = Orvosi Hetilap, 1901. No. 6. Melléklet. pp. 1–14.
– Die Fortschritte der Geburtshilfe im XIX. Jahrhundert. = Pester med.-chir. Presse, 1901. pp.
320–324, 355–357, 402–405, 428–431, 449–451, 500–504, 523–526.
– A magzati szívhangok felfedezésének századik évfordulóján. = Orvosi Hetilap, 1921. pp. 453–
454.
– Berühmte ungarische Aerzte im Auslande. = Pester Lloyd, 1922. No. 35. pp. 10–12.
– Hirneves magyar orvosok külföldön. = Magyar Orvos, 1922. pp. 81–82., p. 99., pp. 114–119.
– Előítéletek, népszokások és babonák a hószám és terhesség körül. = Teleia, 1932. pp. 56–61,
72–79.
213
Réczey Imre néhány orvostörténeti témájú írása:
– A budapesti kir. orvosegyesület története. In: A budapesti kir. orvosegyesület 1880-diki
évkönyve. Bp., 1880. Függelék. pp. 1–240.
– A budapesti kir. orvosegyesület története. = Orvosi Hetilap, 1880. 993–998. has.
– Geschichte der kön. Gesellschaft der Aerzte in Budapest. (Auszug.) = Pester med.-chir. Presse,
1880. pp. 822–824.
– A sebészet ujabbkori haladása. Bp., 1910. [4], 478, [1] p. (Markusovszky-féle egyetemi
jubiláris előadások.)
214
Tauffer Vilmos néhány orvostörténeti témájú írása:
– A méhfibroma jelentősége egykor és most. = Orvosi Hetilap, 1906. pp. 19–24.
– 25 év myoma therapiája. Balassa előadás. Bp., 1908. 52 p., 10 t.
– A bába-tanítás története egyetemünkön. In: Högyes Endre: Emlékkönyv. Bp., 1896. pp. 340–
355.
– A bába-képezde jubileuma. = Szabadság [Nagyvárad], 1898. No. 8. p. 1.
– Visszapillantás a magyar balneologia múltjára. = Orvosi Hetilap, 1931. pp. 437–441.
215
Legismertebb orvostörténeti témájú írása: Csatáry Lajos – Tóth Lajos: Az Országos Közegészségi
Tanács ötvenéves müködése. Bp., 1918. 125 p., 1 t.
216 Korányi Frigyes orvostörténeti témájú írásaiból:
– Visszaemlékezés gróf Andrássy Gyula utolsó betegségére. = Orvosi Hetilap, 1890. pp. 94–96.
– Baross Gábor volt m. k. kereskedelmi minister betegsége. = Orvosi Hetilap, 1892. pp. 274–
276.
217
Kapronczay Károly: A Budapesti Kir. Orvosegyesület orvostörténeti múzeuma. = Orvosi Hetilap,
1975. pp. 101–103.
188