Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Mikulicz kinevezésében nagy szerepet játszott az a bécsi számítás, hogy a hazai
környezettől sokáig távol élt lengyel tudós az osztrák oktatási politika exponense lesz
Krakkóban. Ez a számítás hamarosan meghiúsult, hiszen Mikulicz még ebben az
esztendőben olyan egyetem és intézetfejlesztési tervet dolgozott ki, ami felháborította a
bécsi köröket. Végül is 1884. december 6-án elfogadták az új krakkói sebészeti klinika
felépítésének tervét. A részletes tanulmány és tervezet kidolgozásával Mikuliczot bízták
meg, az építési költségeket viszont 40 ezer koronában jelölték meg. Ez viszont a
költségek felét sem tette ki, így Mikulicz Krakkó tehetős polgáraihoz fordult segítségért.
A hiányzó pénz közadományozásból gyűlt össze.
A klinika szervezésével kapcsolatban több egyetemi város (Bécs, Halle,
Heidelberg, Bonn, Berlin és Budapest) hasonló intézeteit kereste fel. Ezek közül a
legnagyobb hatást Mikuliczra a budapesti sebészeti klinikák gyakorolták, amelyek
szervezettségében tervei megvalósulását látta. A magyar kollégákkal való találkozás
élménye sokáig emlékezetes maradt számára, főleg a Lumniczer Sándorral töltött idő.
Erről később emlékiratában hosszasan írt.
A sok-sok vita ellenére a krakkói évek Mikulicz számára jelentősek voltak. A
kezdeti egyetemi ellenállás hamar feloldódott és az egyik legnépszerűbb tanárrá vált
Krakkóban. Kollégái elismerését jelentette, hogy már 1885-ben a krakkói Orvostársaság
alelnökévé, 1886-ban pedig elnökévé választották. Nem várta meg az új krakkói klinika
átadását, hanem egy külföldi meghívást elfogadva, 1887. április 1-jén foglalta el új
tanszékét a königsbergi egyetemen, ahol nem került ismeretlen környezetbe.
Tanártársainak többségét már régebbről ismerte, így baráti kapcsolatban állt Karl
Chunnal és Felix Dahnnal. Ugyanakkor nem szakadt meg kapcsolata a lengyelséggel,
hiszen a tengeri kikötővárosban jelentős lengyel polgárság élt, akiknek hazafias és
tudományos társaságait gyakran látogatta.
182