Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

d) A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia magyar mecénása
A lengyel állam területe igen szegény gyógyvizekben, kivételt a Kárpátok vidéke képez,
amely tájékon külön jelentőségűSzczawnica gyógyfürdője. A hajdani lengyel–magyar
határtól néhány kilométerre fekvőgyógyfürdőés üdülőváros magyar embernek, Szalay
Józsefnek köszönheti létét és felvirágzását. A helyiek és a környékbeliek által már
látogatott gyógyforrás és az egész falu 1829-ben ugyanis Szalay József galíciai
kormányzósági tisztviselő tulajdonába került, és innen datálódik a fürdőhely
fejlődésének kezdete. Azt, hogy Szalay magyar volt, sőt „ízig-vérig magyar”-nak
vallotta magát, számos feljegyzés és a család magyarságának több nemzedéken átívelő
megtartása is bizonyítja. A Szczawnicát megvásároló Szalay József nagyszülei 1771
táján – Lengyelország első felosztása idején – kerültek ide, amikor Galíciát a
Monarchiához csatolták, és a „galíciai lengyel királyságban” udvarhűhivatalnokok
seregére volt szükség. Az ekkor idevetődött hivatalnokok gyermekei ellengyelesedtek,
kiváló lengyel hazafiak lettek, így történt ez a Szalayak esetében is. Fiaik, unokáik már
itt születtek, lengyel iskolákat végeztek, többnyire lengyel családokkal házasodtak
össze.
A szczawnicai fürdőt alapító Szalay József (1802–1876) apja – ugyancsak József
– udvari tisztviselőlett, lengyel nőt vett feleségül. Ő már Drohobyczban (az anyai
nagyszülők birtokán) látta meg a napvilágot. Miután az osztrák hatóságok a
’Kamarabirtokok igazgatósága’ néven az ószandeci királyi birtokok felügyeletére új
hivatalt hozott létre, a Szalay család a Szepesség közelébe költözött át.
Az apát azután császári biztosként Lembergbe helyezték át, ahol jelentős
jövedelemre tett szert, így a becsvágyó család nagy birtokokat vásárolt a czorsztyni
járásban, így került 1829-ben tulajdonukba a már említett Szczawnica is. A környék
jövedelme újabb területek megvételére ösztönözte a családot, bár a forrással akkor még
174