Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

nyújtott Andrzej Badurski, 144 az orvosi kar professzora. A két puritán gondolkodású
férfit szoros barátság fűzte egymáshoz, és azonos gondolkodásuk csak elősegítette a
reform ügyét.
Az egyetem megújhodási folyamatában jelentős szerep jutott A. Badurskinak,
akinek munkássága kiragadta a krakkói orvosképzést zsibbadt állapotából. Őmaga is a
krakkói egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat, de orvosdoktori oklevelet német
egyetemen szerzett. Számos német és olasz klinikán dolgozott, többek között Bécsben
is. Van Swieten és de Haän munkatársaként töltött el két évet. 30 éves sem volt, amikor
1770-ben visszatért Krakkóba. Egy ideig együtt dolgozott a francia Camelinnel, az
utolsó haladó gondolkodású orvosprofesszorral, aki az utóbbi időben itt tevékenykedett.
Csak Camelin halála után veszi át a kar irányítását Badurski (1774). Badurski
véleménye szerint is elkeserítőállapotok uralkodnak az egyetemen ebben az időben.
Sem anatómiai oktatást, sem kórházi gyakorlatot nem lehetett tartani az anyagi
eszközök hiánya miatt. Természetesen ehhez kapcsolódott még az elavult oktatási mód
is. Különösen a betegek melletti oktatás hiányosságát hangsúlyozta. Badurski már 1776-
ban, Ko łątaj vizsgálata előtt, tervezetet készített az orvosképzés és a kar
átszervezéséről. A Propositio instituendi Collegii Medici causa 5 éves képzési időre
tervezett, 5 tanszékes orvosi kar megalakítását kívánta. A tanszékek mellett
gyakorlókórház (klinika) felállítását is célszerűnek tartotta, mivel – véleménye szerint –
korszerűtlen a betegek vizsgálatára való tanítás nélkül orvosokat oktatni. Hasonló volt
az állásfoglalása a boncolás, a sebészet és a szülészet oktatása kérdésében is. A reform
kiterjesztését javasolta a gyógyszerészképzésre is, valamint a városi patikák
felülvizsgálását kérte.
144 Andrzej Badurski (1740–1789) lengyel orvos. A krakkói egyetemen végzett filozófiát, majd
orvosdoktori oklevelet szerzett Heidelbergen. Számos német és olasz klinikán dolgozott, így Bécsben
Van Swieten munkatársa is volt. 1770-ben tért vissza Krakkóba, és az egyetem orvosi karának
újjászervezése és az oktatás színvonalának emelése terén elévülhetetlen érdemeket szerzett.
118