Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Monok István: A Rákóczi-család Könyvtárai. – Bibliotheken der Familie-Rákóczi.
1588–1660. Ford.: Ötvös Péter, a mutatót összeáll.: Zvara Edina. Szeged, 1996.
Scriptum. LII, 285 p. (A Kárpát-medence Koraújkori Könyvtárai 1.)
Köpeczi Béla: A lengyel kapcsolatok. In: Közpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc
külpolitikája. Bp., 2002. Akadémiai Kiadó. pp. 56–62.
Takáts László: A Rákóczi-szabadságharc egészségügye. A bevezetőtanulmányt
írta: R. Várkonyi Ágnes. Az eredeti munka kiegészítve: Takáts Endre
tanulmányával. Piliscsaba – Bp., 2003. MATI – SOMKL. 163 p. (Magyar
Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 44.)
II. Rákóczi Ferenc: Correspondance de François II Rákóczi et de la palatine
Elżbieta Sieniawska, 1704–1727. Sajtó alá rend.: Tüskés Gábor. Bp., 2004.
Balassi. 187 p.
Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a Rákóczi-szabadságharcról. Vál.,
szerk.: R. Várkonyi Ágnes – Köpeczi Béla, jegyz.: Bánkúti Imre. 1–2. köt. Bp.,
2004. Osiris. 510, 551 p. (Millenniumi magyar történelem. Források)
*
I. Az orvosegyetemek átalakulása.
Van Swieten tanítványai Nagyszombatban és Krakkóban
Lengyel források
A kutatások és az eddig megjelent feldolgozások elsősorban a humán tudományokat
vizsgálták, a természettudományokkal, melyek ugyancsak részei a művelődéstörténetnek,
kevésbé foglalkoztak. Ugyan a XVIII. századig a természettudományok
művelői közül majdnem mindegyik polihisztor volt, alapos humán műveltség
birtokában sokszor több természettudományi ággal is eredménnyel foglalkoztak. Ki kell
emelnünk, hogy e téren kiemelkedőkutatások a lengyel tudománytörténet-íráshoz
fűződnek, amely a XIX. században európai jelentőségűiskolát teremtett Krakkóban. Ez
az iskola később ösztönzőhatással volt a magyar orvostörténeti, természettudományi
kutatások elindításához is. A három részre szakított lengyel állam (1772, 1794, 1796.
évi felosztások után) területén Krakkó a nemzeti öntudat egyik legfőbb ápolójának
bizonyult, a nem humán karokon is megalapították azon történeti tanszékeket, amelyek
feladata lett egy-egy tudományszak fejlődésének feltárása, lengyel vonatkozásainak
feldolgozása.
Dzieje Uniwersytetu Jagiellońskiego w latach 1364–1764. Praca zbiorowa. (pod
red. Kazimierza Lepszego). T. 1. Kraków, 1964. Państ. Wydaw. Naukowe. 501 p.
(Seria Uniwersytet Jagielloński. Wydawnictwa Jubileuszowe 21/1); Mirosława
Chamcówna, Kamilla Mrozowska: Dzieje Uniwersytetu Jagiellońskiego w latach
1765–1850. (red. Kazimierz Opałek). T. 2. Kraków, 1965. Państ. Wydaw.
Naukowe. 259 p. (Seria Wydawnictwa Jubileuszowe – Uniwersytet Jagielloński
21/2)
25