Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Habsburg-dinasztia uralma) nem engedték az általa alapított kolozsvári egyetemet
felvirágoztatni, és az így gyorsan szétesett.” 86
Az önálló erdélyi magyar főiskola megteremtésének gondolata azonban tovább
élt a fejedelemségben.
d) Báthori István betegsége
A magyar–lengyel kapcsolatok új korszakát jelentette Báthori István lengyel királysága,
politikája sejtetni engedett egy új török- és Habsburg-ellenes európai hatalom
kialakulását. 87 Váratlan betegsége és halála a két szomszéd nép szövetségének
felbomlásához vezetett.
Betegségével kapcsolatban Schultheisz Emil professzor úr így fogalmazott:
„Báthori István lengyel király Páduában ismerkedett meg Buccellával, akit még
erdélyi fejedelemsége évei alatt hívott be udvarába. A király krónikus betegségét
először egyedül Buccella kezelte, majd az őjavaslatára Simoniust is az udvarba hívták.
A két olasz orvos között a kezelés módja tekintetében jelentős nézeteltérés volt. Amikor
Buccella néhány napos távolléte alatt a király meghalt, sokan – maga Buccella is –
Simonius helytelen kezelésének tulajdonították a halálesetet, mely miatt elkeseredett
vita bontakozott ki. A király titkára az orvosok vitájának lényegét összefoglalta, és ezt
az iratot a kancellár Muralto Giovanni kolozsvári olasz orvos elé terjesztette. Muralto
nyomtatásban is megjelent szakvéleményében Simoniust marasztalta el a hibás
kezelésben. Simonius nem maradt adós a válasszal, és Amadeus Curcius Ticinensis
álnéven írt ’Responsumá’-ban kemény hangon hárítja el magától a felelősséget.
Buccella Krakkóban 1588-ban megjelent ’Refutatio’-jában válaszol, Simonius pedig
Intézet. 199 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 27.)
86 Schultheisz Emil: Fejezetek az orvosi művelődés történetéből. Az előszót írta: Sótonyi Péter.
Piliscsaba, 2006. Magyar Tudománytörténeti Intézet. p. 244. (Magyar Tudománytörténeti Szemle
Könyvtára 62.)
87 Vö.: Erdős László: Báthori István életrajza. Bp., 1933. Báthori István Emlékbizottság. 44 p.
76