Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

c) A krakkói orvosi kar és a nemzeti nyelv ápolása
Ko łątaj vizsgálatának befejezése után – a reformjavaslat kidolgozásánál – figyelembe
vette a korábban Van Swietennél működött Badurski újabb javaslatait, amelyeket az
’Opowiedzi na pytania’ (Válasz kérdésre) című munkájában foglalt össze. A
Köznevelési Bizottság elfogadta Ko łątaj tervezetét, és a dokumentumok alapján
vizsgálatot rendelt el a krakkói gyógyszertárakban is. 146 Ezzel magát Badurskit bízták
meg. Lelkiismeretes, részletekbe menő revízió után készítette el Badurski a
„Rozrzandzenie” felterjesztését, amelyben egy sor javaslatot tett a városi és
szerzetesrendi patikák átszervezésére. A tervezet kidolgozásában segítséget jelentett az,
hogy Badurski felesége Piotr Szasternek, a Szaster dinasztia fejének lánya volt. (A
Szaster család már hosszú évek óta gyógyszerészettel foglalkozott, és a család nem egy
tagja híres orvos vagy gyógyszerész lett. Így Jan Szaster, 147 aki a megreformált krakkói
egyetemen botanikát és kémiát tanított.)
Az oktatás minden karon lengyelül folyt. Ennek különös jelentősége volt Kelet-
Európában, hiszen ekkor a környezőállamokban élőkisebb népek nem használhatták
nemzeti nyelvüket az oktatás területén. A nemzeti nyelv ápolása és a modern nyelv
kialakítása terén a krakkói egyetem orvosi kara is sokat tett. Badurski távozásának
(1783-ban) éppen ez volt az egyik oka, hogy előadásait latinul akarta megtartani. Bár
Badurski szembekerült az egyetem vezetőségének szemléletével, távozása veszteség
volt az orvosi karra nézve, hiszen elévülhetetlen érdemeket szerzett a kar újjászervezése
terén. Tevékenységének fontos magyar vonatkozása, hogy az orvosképzés kötelezőés
ajánlott tankönyvei közé sorolta Trnka Vencel és Winterl Jakab munkáit.
146 Nauki farmaceutyczne w XX-lecie Polski Ludowej. Kraków, 1964. pp. 8–9.
147 Jan Szaster (1741–1793) lengyel gyógyszerész. Német egyetemen védte meg orvosdoktori
disszertációját, és gyógyszerészi oklevelet is szerzett. A krakkói egyetem tanára lett 1781-ben, és a
gyógyszerészképzés színvonala emelésének érdekében számos javaslatot terjesztett elő, így 1788-ban
kérte a Collegium Pharmaceuticum felállítását, de ez csak később – 1802-ben – valósult meg.
120