Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

E műválasz Simoniusnak Olmützben 1588-ban megjelent munkájára, amelyben
ellene írt vádjait fejtette ki. Muralto válaszának megírási ideje: „Anno 1589. 3. die
Septembris”.
Giovanni Muralto – amint a műből megtudható – olasz származású svájci orvos
volt, aki egy ideig Simon Simoniusszal együtt Krakkóban, Báthori István udvarában
működött. A király halála (1586) után előbb Kassán a felvidéki császári seregek tábori
orvosa lett, majd Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem hívására Váradra, a fejedelmi
udvarba ment.
f) Életének utolsó napjai
A „beteg” Báthori képét oszlatta valamelyest szét Buccella feljegyzése, ami szerint „a
király nagy ellenszenvvel viseltetett minden orvosság iránt és nem szívesen követte
orvosainak tanácsát”. A kutatók később a titok kulcsát elsősorban Báthori halálának
körülményeiben vélték megtalálni, amit Buccella, Simonius és Chiakor György
kancelláriai jegyzőleírásából lehet rekonstruálni. Az utóbbi Kovacsóczy Farkashoz írt
levelében tényszerűen, minden megjegyzés nélkül beszéli el az 1586. december 7–12.
közötti eseményeket, hűen ábrázolja a két olasz orvos vitájának kezdetét. 94
A kutatók sokáig azt hitték, hogy a Kovacsóczy Farkashoz írt levelet valóban a
fejedelmi titkár, tehát Chiakor György írta, s azt is elhitték, hogy ennek az írásnak a
nyomtatott változata valóban Kolozsváron jelent meg, ahogyan az a műcímlapján
olvasható. 95 A könyvtörténészek közül Szabó Károly is és Gulyás Pál is Kolozsvári
nyomtatványként tüntette fel, az egyik kutató ezt koholt nyomdahelynek vélte, s úgy
gondolta, hogy a kiadvány Varsóban jelent meg. Az ismert kutató és könyvgyűjtő,
94 Szabó György: Abafáji Gyulai Pál, p. 106.
95 Ennek alapján tekintette Sazbó Károly az RMK II. kötetének részévé, s azon belül mint
Magyarországon megjelent nem magyar nyelvűnyomtatványt tárgyalja 196-os sorszám alatt.
81