Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

munkásságáról írt disszertációja alapján védte meg. 183 1850-ben magántanári képesítést
szeretett volna szerezni e témakörből, ám politikai okokból ezt megakadályozták.
Orvostörténészi pályafutása 1851-ben kezdődött, amikor a betegeskedőHechel
helyett több orvostörténeti előadást tartott az egyetemen. Már ekkor be akarta nyújtani
magántanári kérelmét és disszertációját, de erre nem nyílt lehetőség. Kérelmét 1862-ben
az általános politikai enyhülés miatt megismételte és ’Az iskolán kívüli orvostudomány’
című disszertációja alapján magántanárnak habilitálták, bár még ekkor sem
engedélyezték számára a nyilvános előadások tartását. Az 1867-es magyar–osztrák
kiegyezést követő újabb politikai enyhülés eredményezte egyetemi előadói
pályafutásának kezdetét. Elsőnyilvános előadásán alig néhányan jelentek meg, de
később a krakkói egyetem népszerűelőadói közé emelkedett. 1873-ban nyilvános és
rendkívüli egyetemi tanárnak nevezték ki, noha fizetést nem kapott munkájáért. Számos
orvostörténeti dokumentumot kutatott fel és adott ki, tanulmányaiban érintette a lengyel
orvostörténelem majdnem minden kérdését. 184
Hosszú munkássága alatt megírta az ’Általános orvostörténelem alapvonalai’
című3418 oldalas könyvét, amit azonban nem tudott nyomtatásban megjelentetni. E
kéziratból az 1870-es és 80-as években több tanulmányt közölt a ’Przegląd Lekarski’.
Oettinger kézirata nemcsak a lengyel orvostörténelem eseménytörténetét ölelte fel,
hanem részletesen elemezte az orvosi gondolkodás és filozófia fejlődésének számos
történeti problémáját is. Valójában e tanulmányt orvostörténeti tankönyvnek szánta,
amivel életet akart vinni az oktatásba. Az addigi gyakorlat szerint az előadások csupán a
tényanyagra szorítkoztak és az általános összefüggésekre már nem térnek ki. A kézirat
megszületésének másik oka az, hogy az orvostörténelem nem szerepelt kötelező
183 Oettinger, Józef: Josephi Struthii medici Posnaniensis vita et duorum ejus operum quorum alterum
commentarios ad luciani astrologiam, alterum vero artem sphygmicam exhibet. Bibliographico-critica
disquisitio quam annuente inclyto medicorum ordine ut summi in medicina honores in antiquissima et
celeberrima Universitate litteraria Jagellonica. Cracoviae, 1843.
184 Mieczysław Skulimowski: Dzieje nauki i nauczania historii medycyny na Uniwersytecie Jagie łońskim
i w Akademii Medycznej w Krakowie. Kraków, 1964. UJ. 156 p.
154