Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

török földre menekült és a viddini táborban csatlakozott Bem kíséretéhez. Bár őis
felvette a muzulmán vallást, de Szulejmán néven polgári orvosként követte a lengyel
tábornokot Anatóliába. Erre azért volt szükség, mivel a törökországi magyar emigráció
különbözőhelyei között „összekötőként” tevékenykedett, és polgári orvosként szabad
mozgásnak örvendhetett. Schneiderrel együtt kezelte Bemet utolsó napjaiban.
Kálazdy a krími háború idején katonai szolgálatot vállalt, az egyik Boszporusz
melletti kórházat vezette. A háború után leköszönt katonai rangjáról és magánorvosi
gyakorlatot folytatott. Schneider bebörtönzése után őis menekülni volt kénytelen.
Krétán majd Korfun élt 1867-ig, amikor is hazatért és Gyöngyösön, szülővárosában
telepedett le.
*
A magyar szabadságharc bukása után – mint láttuk – különös formái alakultak ki a
magyar–lengyel orvosi kapcsolatoknak. Ide kell sorolnunk Józef Dietl (1804–1878), a
krakkói egyetem XIX. század közepén működött neves belgyógyász tanárának és
Krakkó város híres kormányzópolgármesterének magyar kapcsolatait is. A magyar
emlékiratokból ismeretes, hogy milyen szoros kapcsolta fűzte a bécsi tartózkodása
idején az ottani magyar kollégáihoz, sőt ismeretes volt az is, hogy 1849 őszén Dietl
milyen sokat segített a menekülőmagyar honvédeknek, ami hozzájárult Bécsből való
kitiltásához. Munkásságának részletesebb bemutatásával az 1872-ben létrejött Lengyel
Tudományos Akadémia kapcsán foglalkozunk majd.
152