Katalógus 2003 - Mediawave
Katalógus 2003 - Mediawave
Katalógus 2003 - Mediawave
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
20<br />
DIKANDA (POL)<br />
http://dikandaband.republika.pl/<br />
Míg jónéhány kelet-európai együttes olyan népzenét kínál, ami inkább turistáknak<br />
készült, idomulva modern ízlésvilágunkhoz, vagy pedig épp a másik<br />
véglet felé hajlanak, és pontos szigorúsággal próbálják reprodukálni az<br />
általuk autentikusnak vélt dallamokat, addig a Dikandára ezek közül egyik<br />
sem érvényes. Színtiszta érzelem és egy sajátos kísérlet önmagukkal, talán<br />
így jellemezhetõ a zenéjük. Aki látja õket, garantáltan nem tudja kivonni<br />
magát az érzelmek, a tánc és a nevetés folyamából. Próbálnak rávilágítani<br />
arra a talányra, hogy miért is szeretjük annyira a zenét. Annak ellenére,<br />
hogy lengyel zenekarról van szó, mégis a zene egyetemes szellemét idézi<br />
meg, így egészen más világból érkezõknek is ugyanazt jelentheti: megragadó,<br />
szenvedélyes, érzékeny és bensõséges a közönség irányában, teli csodálatos és mély emberi érzésekkel.<br />
A lot of Eastern – European bands are offering a remake of folk music or music with a more „touristic” sound which is meant to please our<br />
modern tastes. Others instead are searching to reproduce what they think is a more authentic approach to traditional music which tends to be<br />
rather austere. With Dikanda, nothing of that is happening! The search for pure emotion while sharing a unique experience between themselves,<br />
seems to be the only purpose for their music. I shall never forget the first time when I meet DIKANDA. It was one evening, after a festival<br />
in a small polish town called Zielona Góra. The quest musicians were having a drink on a terrace when suddenly a cyclone called DIKANDA<br />
dropped down on us and took us out of ourselves in a flow of emotion, dancing and laughter. It was already leate in the morning when finally,<br />
Dikanda's music having brought us to the brink of exhaustion but totally happy, we called it a day! Personally, it is exactly this kind of special<br />
moment that makes me love music as much as I do!!!<br />
PANIKS (SERB)<br />
Knezevic NENAD – harmonika / harpness, TAKÁCS Tibor Faki – dob /<br />
drums, TODOROVIC Vladimir – gitár / guitar, PÁSZTOR Csaba – heged<br />
/ violin<br />
*Paniks a poroszoknál a t z mitológizált alakja, a házi t zhely tüze, minden bizonnyal<br />
az „új” vagy „élõ” t z, amit különleges rítusok idején használtak. Úgy<br />
t nik a Paniksnek két alakja volt: férfi és nõi. Maga a Paniks név tüzet jelent.<br />
* Mitológiai enciklopédia I., Gondolat, Budapest<br />
A zenekar ez év elején alakult Szabadkán az elõzõ évi számolatlan házi zenélések<br />
következményeként. A MEDIAWAVE’ <strong>2003</strong> Fesztiválra való meghívása<br />
érdekes zenei asszociációkat elindított el a csapatban. Eddigi legjelentõsebb<br />
fellépésük az „Ébredés” nev tavaszváró fesztiválon „Zoricin Pupoljak” (Hajnalka<br />
rügye) név alatt volt Szabadka városában.<br />
*Paniks the fire in its mythological form is called alike by prussians, probably it refears on the new fire used in some special rythes. It seams<br />
like having two gendres: male and female. But the word self means fire. * Mythological Encyclopedie I., Thought, Budapest<br />
The band was formed last year as a consequence of uncountable „home made” common playings. The MEDIAWAVE’ <strong>2003</strong> invitation made<br />
them experience some new musical associations. Their most important reheal until now is the one held at the „Awakening” Spring-Closer<br />
Festival in Subotica.<br />
TÉCSÕI BANDA (UKR)<br />
NÉPZENE ÉS ETHNO / FOLK AND ETHNO MUSIC<br />
A hagyományos máramarosi ruszin (régiesen: rutén) zenét játszó banda a<br />
Tisza felsõ szakaszán fekvõ hajdani koronaváros, Técsõ és környékének legismertebb<br />
zenekara. A harmonikás Csernavec Jóska és testvérei a neves helybeli<br />
cigányzenész dinasztia leszármazottai, heged seik azonban nem családtagok.<br />
A vidék zenei hagyományait mindannyian elõdeiktõl tanulták. Változatos<br />
repertoárjukon – a rendkívül erõs interetnikus hatások miatt – szerepelnek<br />
környékbeli román, cigány, zsidó, orosz és magyar dallamok is. Hangszereik<br />
a heged mellett a bajan, vagyis a gombos harmonika, a nyakba akasztható<br />
kiscimbalom és a cintányérral felszerelt dob. Dobosuk használ még egy<br />
plonka nevezet m anyag lapocskát, amit az alsó fogsora és ínye közé szorítva,<br />
levélsípként m ködtet.<br />
The Técso Band – playing the traditional Rusin music of Maramarosians – is<br />
one of the best-known bands of the crown town, which lies on the upper part of river Tisza. The accordionist Jóska Csernavec and his brothers<br />
are the descendents of a reputed gypsy dinasty, but the band's violinists are not family members. All of them learnt the musical style from their<br />
ancestors. Their diverse repertoir - because of the strong interethnic influence – features local Romanian, Gypsy, Jewish, Russian and Hungarian<br />
songs. Their instrument kit includes violin, neckwear cymbal, bajan (an accordion with buttons) and drum equiped with cymbal. The drummer<br />
uses a plastic sheet called plonka. He operates this by pressing it between his lower denture and his gum.