24.12.2012 Views

Katalógus 2003 - Mediawave

Katalógus 2003 - Mediawave

Katalógus 2003 - Mediawave

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

20<br />

DIKANDA (POL)<br />

http://dikandaband.republika.pl/<br />

Míg jónéhány kelet-európai együttes olyan népzenét kínál, ami inkább turistáknak<br />

készült, idomulva modern ízlésvilágunkhoz, vagy pedig épp a másik<br />

véglet felé hajlanak, és pontos szigorúsággal próbálják reprodukálni az<br />

általuk autentikusnak vélt dallamokat, addig a Dikandára ezek közül egyik<br />

sem érvényes. Színtiszta érzelem és egy sajátos kísérlet önmagukkal, talán<br />

így jellemezhetõ a zenéjük. Aki látja õket, garantáltan nem tudja kivonni<br />

magát az érzelmek, a tánc és a nevetés folyamából. Próbálnak rávilágítani<br />

arra a talányra, hogy miért is szeretjük annyira a zenét. Annak ellenére,<br />

hogy lengyel zenekarról van szó, mégis a zene egyetemes szellemét idézi<br />

meg, így egészen más világból érkezõknek is ugyanazt jelentheti: megragadó,<br />

szenvedélyes, érzékeny és bensõséges a közönség irányában, teli csodálatos és mély emberi érzésekkel.<br />

A lot of Eastern – European bands are offering a remake of folk music or music with a more „touristic” sound which is meant to please our<br />

modern tastes. Others instead are searching to reproduce what they think is a more authentic approach to traditional music which tends to be<br />

rather austere. With Dikanda, nothing of that is happening! The search for pure emotion while sharing a unique experience between themselves,<br />

seems to be the only purpose for their music. I shall never forget the first time when I meet DIKANDA. It was one evening, after a festival<br />

in a small polish town called Zielona Góra. The quest musicians were having a drink on a terrace when suddenly a cyclone called DIKANDA<br />

dropped down on us and took us out of ourselves in a flow of emotion, dancing and laughter. It was already leate in the morning when finally,<br />

Dikanda's music having brought us to the brink of exhaustion but totally happy, we called it a day! Personally, it is exactly this kind of special<br />

moment that makes me love music as much as I do!!!<br />

PANIKS (SERB)<br />

Knezevic NENAD – harmonika / harpness, TAKÁCS Tibor Faki – dob /<br />

drums, TODOROVIC Vladimir – gitár / guitar, PÁSZTOR Csaba – heged<br />

/ violin<br />

*Paniks a poroszoknál a t z mitológizált alakja, a házi t zhely tüze, minden bizonnyal<br />

az „új” vagy „élõ” t z, amit különleges rítusok idején használtak. Úgy<br />

t nik a Paniksnek két alakja volt: férfi és nõi. Maga a Paniks név tüzet jelent.<br />

* Mitológiai enciklopédia I., Gondolat, Budapest<br />

A zenekar ez év elején alakult Szabadkán az elõzõ évi számolatlan házi zenélések<br />

következményeként. A MEDIAWAVE’ <strong>2003</strong> Fesztiválra való meghívása<br />

érdekes zenei asszociációkat elindított el a csapatban. Eddigi legjelentõsebb<br />

fellépésük az „Ébredés” nev tavaszváró fesztiválon „Zoricin Pupoljak” (Hajnalka<br />

rügye) név alatt volt Szabadka városában.<br />

*Paniks the fire in its mythological form is called alike by prussians, probably it refears on the new fire used in some special rythes. It seams<br />

like having two gendres: male and female. But the word self means fire. * Mythological Encyclopedie I., Thought, Budapest<br />

The band was formed last year as a consequence of uncountable „home made” common playings. The MEDIAWAVE’ <strong>2003</strong> invitation made<br />

them experience some new musical associations. Their most important reheal until now is the one held at the „Awakening” Spring-Closer<br />

Festival in Subotica.<br />

TÉCSÕI BANDA (UKR)<br />

NÉPZENE ÉS ETHNO / FOLK AND ETHNO MUSIC<br />

A hagyományos máramarosi ruszin (régiesen: rutén) zenét játszó banda a<br />

Tisza felsõ szakaszán fekvõ hajdani koronaváros, Técsõ és környékének legismertebb<br />

zenekara. A harmonikás Csernavec Jóska és testvérei a neves helybeli<br />

cigányzenész dinasztia leszármazottai, heged seik azonban nem családtagok.<br />

A vidék zenei hagyományait mindannyian elõdeiktõl tanulták. Változatos<br />

repertoárjukon – a rendkívül erõs interetnikus hatások miatt – szerepelnek<br />

környékbeli román, cigány, zsidó, orosz és magyar dallamok is. Hangszereik<br />

a heged mellett a bajan, vagyis a gombos harmonika, a nyakba akasztható<br />

kiscimbalom és a cintányérral felszerelt dob. Dobosuk használ még egy<br />

plonka nevezet m anyag lapocskát, amit az alsó fogsora és ínye közé szorítva,<br />

levélsípként m ködtet.<br />

The Técso Band – playing the traditional Rusin music of Maramarosians – is<br />

one of the best-known bands of the crown town, which lies on the upper part of river Tisza. The accordionist Jóska Csernavec and his brothers<br />

are the descendents of a reputed gypsy dinasty, but the band's violinists are not family members. All of them learnt the musical style from their<br />

ancestors. Their diverse repertoir - because of the strong interethnic influence – features local Romanian, Gypsy, Jewish, Russian and Hungarian<br />

songs. Their instrument kit includes violin, neckwear cymbal, bajan (an accordion with buttons) and drum equiped with cymbal. The drummer<br />

uses a plastic sheet called plonka. He operates this by pressing it between his lower denture and his gum.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!