collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
újonnan lértehozott állami szervek<br />
keretében kellett helyet találni.<br />
A környezeti érdekekhez kapcsolódó<br />
állami szervezeti rendszer nem jelentette<br />
teljesen elkülönült struktúrák<br />
kialakítását, hanem eleinte csupán<br />
néhány új feladat- és hatáskör hozzáadását.<br />
A környezetvédelmi feladatok<br />
bõvülésével aztán egyes funkciók<br />
egyre inkább szükségessé tették, teszik<br />
a sajátos környezetvédelmi szervezeti<br />
struktúra kiépítését is. 6<br />
A bõvülõ környezetvédelmi állami<br />
feladatok – a környezeti célok megfogalmazása,<br />
a jogalkotás, az intézményrendszer<br />
kialakítása valamint<br />
mûködtetése, a pénzügyi feltételek<br />
biztosátása és a jogalkalmazás folyamatosan<br />
fejlõdõ, jól szervezett, hatékony<br />
állami mûködést igényelnek.<br />
A természetes és épített emberi<br />
környezet alkotmányos védelmét az<br />
Alkotmánybíróság biztosítja. A testület<br />
elsõsorban a környezethez való<br />
jog értelmezésével, dogmatikájának,<br />
tartalmi részeinek tudományos igényû<br />
kidolgozásával, továbbá a jogalkotás<br />
alkotmányossági vizsgálatával,<br />
értékelésével és számonkérésével<br />
valósítja meg a környezeti érdekek<br />
érvényesülését. 7<br />
A környezet védelme, a környezethez<br />
való jog érvényesítése az Alkotmánybíróság<br />
értelmezése szerint<br />
elsõdlegesen az állam feladata.<br />
A környezethez való jog elsõsorban<br />
önállósult és önmagában vett intézményvédelem,<br />
azaz olyan sajátos<br />
alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi<br />
oldala túlnyomó és<br />
meghatározó. A környezethez való<br />
jog az állam környezetvédelemre vonatkozó<br />
kötelességei teljesítésének<br />
garanciáit emeli az alapjogok szintjére,<br />
beleértve a környezet elért védelme<br />
korlátozhatatlanságának feltételeit<br />
is. E jog sajátosságai folytán<br />
Állami szervek az egészséges környezetért<br />
mindazokat a feladatokat, amelyeket<br />
másutt alanyi jogok védelmével teljesít<br />
az állam, itt törvényi és szervezeti<br />
garanciák nyújtásával kell ellátnia. 8<br />
Az állam tehát köteles kiépíteni és<br />
szabályozni a véges környezeti javakkal<br />
való gazdálkodás intézményeit.<br />
9 Ezen belül elsõsorban a jogalkotó,<br />
a Magyar Köztársaság Országgyûlése<br />
köteles jogszabályok megalkotására,<br />
a jogvédelemnek megfelelõ<br />
jogintézmények konstruálására, s<br />
ezek révén a jogot érvényesítõ, stabil<br />
és szigorú intézményi-szervezeti garanciák<br />
biztosítására. 10<br />
Az Országgyûlés ehhez szorosan<br />
kapcsolódó feladata az állami környezetpolitika<br />
kialakítása. Ez a feladat<br />
elsõsorban a Nemzeti Környezetvédelmi<br />
Programon (NKP) keresztül<br />
valósul meg. 11<br />
A Nemzeti<br />
Környezetvédelmi Program a környezeti<br />
tervezés alapja, mely 6 évre<br />
szólóan kijelöli az állami környezetpolitika<br />
fejlõdésének menetét és<br />
meghatározza a legfontosabb célokat,<br />
célkitûzéseket. Az Országgyûlést<br />
környezeti feladatainak teljesítésében<br />
a Környezetvédelmi Bizottság<br />
segíti. A szakosított testület feladata<br />
a hosszútávú környezetvédelmi javaslatok<br />
elemzése, környezeti kezdeményezések<br />
elõzetes ellenõrzése<br />
és önálló programok, tervek, stratégiák<br />
kidolgozása, kezdeményezése.<br />
Az Országgyûléshez kapcsolt sajátos<br />
állami szerv az állampolgári jogok<br />
országgyûlési biztosa, mely, ha<br />
nem is közvetlenül a környezetvédelemben,<br />
de különösen az egyéni –<br />
ezek között a környezettel kapcsolatos<br />
– jogok védelmében tölt be kiemelt<br />
szerepet. 12<br />
Az 1989-es alkotmánymódosítással<br />
létrehozott „intézmény”<br />
feladata az állampolgári<br />
jogok védelme. Az állampolgári jogok<br />
országgyûlési biztosa köteles kivizsgálni,<br />
kivizsgáltatni az alkotmányos<br />
jogokkal kapcsolatban tudomására<br />
jutott visszásságokat, és ezek orvoslása<br />
érdekében általános vagy<br />
egyedi intézkedéseket kezdeményezni.<br />
Az országgyûlési biztos tehát<br />
általános ellenõrzési hatáskörrel<br />
rendelkezik az alkotmányos jogvédelem<br />
terén.<br />
A Kormány, a legfõbb állami „környezeti”-végrehajtó<br />
szerv, mely<br />
megtestesíti és összesíti az állam környezetvédelmi<br />
feladatait. Szûk körben<br />
mint jogalkotó és a jogalkotás<br />
elõkészítõje, a közigazgatás legfelsõbb<br />
szerveként a környezeti, környezetvédelmi<br />
igazgatás irányításával<br />
valósítja meg a környezetpolitikai<br />
célokat, érvényesíti a környezeti<br />
érdekeket és általános környezetjogi<br />
elõírásokat. A Kormány speciális feladata,<br />
hogy „a kormányzati funkción<br />
belül megkülönböztethetõ sajátosan<br />
környezetvédelmi igazgatást és<br />
a közigazgatás más funkcióinak gyakorlását<br />
összehangolja,” 13<br />
továbbá a<br />
nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségeket<br />
teljesítje.<br />
A Kormány „környezeti” mûködését<br />
az utóbbi évtizedben egyre nagyobb<br />
jelentõségre szert tevõ Országos<br />
Környezetvédelmi Tanács segíti,<br />
és biztosítja a kormányzati tevékenység<br />
magas szintû szakmai színvonalát.<br />
14<br />
Az 1995-ben megalakított tanácsadó<br />
testület véleményez, állástfoglal<br />
és javaslatokat tesz a környezetvédelem<br />
széles körû társadalmi<br />
és tudományos, szakmai megalapozása<br />
érdekében.<br />
A „környezetvédõ” állami szervek<br />
rendszerében a bíróságok jogalkalmazóként,<br />
a környezeti érdekekkel,<br />
értékekkel kapcsolatos vitás kérdések<br />
jogi megoldásában vesznek<br />
részt, elsõsorban a közigazgatási határozatok<br />
felülvizsgálata során. 15<br />
6 Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 2000, Osiris Kiadó, második, átdolgozott és bõvített kiadás, 220. oldal<br />
7 Ezen túlmenõen az alkotmánybírósági határozatok, különösen a környezetvédelmi alaphatározat a környzethez való jog más alkotmányos értékekkel<br />
való öszzehangolásához, a konkrét érdekkonfliktusok feloldásához is hozzájárultak. lásd:bõvebben: Fodor László: Környezetvédelem<br />
az Alkotmányban, Gondolat Kiadó – Debreceni <strong>Egyetem</strong> – Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2006.<br />
8 A környezetvédelem alkotmányos alapjait az Alkotmánybíróság 996/G/1990 és a 28/1994. (V. 20.) határozata fektette le.<br />
9 Az állami kötelezettség az egészséges környezet érvényesülési feltételeinek törvényi biztosításán túl kiterjed a megvalósulás ellenõrzésére, értékelésére,<br />
és környezetkárosítás esetén a helyreállítás ezsközeinek és módozatainak meghatározására is.<br />
10 A környezet védelmére az Országgyûlés megalkotta a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvényt.<br />
11 Az Országgyûlés 83/1997. (IX. 26.) OGY határozatával fogadta el az I. Nemzeti Környezetvédelmi Programot.<br />
12 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról (Obtv.)<br />
13 Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 2000, Osiris Kiadó, második, átdolgozott és bõvített kiadás, 223. oldal<br />
14 1995. évi év LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól<br />
15 A környezeti szabályok alkalmazása, jogviták eldöntése általában hosszadalmas és problematikus feladat, a jogterület ugyanis rendkívül<br />
összetett és szerteágazó jogszabályok együttese, speciális, un. keresztülfekvõ jogág. lásd bõvebben: Szilágyi János Ede: Az agrárjog elmélete,<br />
in (Csák Csilla szerk): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006, 28–29.oldal<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
9
Change language