collega - Károli Gáspár Református Egyetem

Dr. Varga Szabolcs
sok esetének nagy részében a gyerekek
egész életükre kiható sérüléseket
szenvednek az akár évekig tartó szüleik
között fennálló küzdelemben.
Az itt szerzett érzéseket hosszú évekig,
ha nem örökre, magukkal hordozzák,
generálva ezzel akár saját
házasságuk tönkremenetelét is.
Akár a családok együtt maradása,
akár a válások „háborúmentes” lebonyolítása
érdekében minden olyan
eszközt és módszert célszerû kipróbálni,
amely hozzájárulhat a családok
– felnõttek és gyerekek – a felbomló
kapcsolatok utáni harmonikusabb
és minél teljesebb életének esélyéhez.
A módszernek a válásokat
nem csak jogi, hanem érzelmi oldalról
is meg kell közelítenie. Erre alkalmas
a nálunk még új családi, válási
mediáció.
A nemzetközi gyakorlatban egyre
több olyan megközelítéssel találkozhatunk,
amely a családban elõforduló
konfliktusok, válások érzelmi és
jogi megközelítésének egyidejûleg
ad teret. (pl.: Európai gazdasági és
szociális bizottság vélemény tárgy:
„Javaslat európai parlamenti és tanácsi
irányelvre a polgári és kereskedelmi
ügyekben végzett közvetítés
egyes szempontjáról” [COM (2004)
718 final – 2004/0251 (COD)]. A
konfliktus megoldás ilyen irányú
megközelítése a családi illetve válási
mediáció. A családi mediáció elsõsorban
a felek között felmerülõ viták,
az elrontott kapcsolatok rendezésének
alternatív módja. A válási
mediációban nem elsõsorban a házasság
helyreállítására törekvés a cél
– bár ez sem kizárt –, hanem egy kívül
álló személy segítségével az,
hogy a párok minél gyorsabban
megállapodjanak, minél hamarabb
túl tegyék magukat a múlt fájdalmas
eseményein, és energiájukat a jövõjük
kialakítására koncentrálják. A válási
közvetítés tehát komplexen kezeli
a jogi és érzelmi kérdéseket, míg
ez a bírósági eljárás során csak a rideg
jogi kérdések tisztázásában,
azok megoldásában merül ki.
A válási mediáció célja hármas
irányultságú. Magában foglalja az
ilyen esetekben felmerülõ jogi-, és
mentális problémakörök megtárgyalását.
– Konfliktuskezelés – célja, hogy a családok,
házasfelek megoldják a
kapcsolatukban jelentkezõ problémákat.
– Segítségnyújtás – a válás alapvetõ
(elsõsorban jogi) kérdéseiben
– Támogatás – a múlt lezárásában,
hogy a felek a válást követõen minél
hamarabb a jövõjük kialakítására
összpontosíthassák az energiájukat.
4
A mediáció, tehát a konfliktus kezelés
egyik lehetséges megoldási formulája.
Olyan konfliktusmegoldás,
melynek során a szembenálló feleket
egy kívülálló, semleges, harmadik
személy irányítása, módszeres
kommunikációs stratégia felhasználásával
olyan helyzetbe hozza, hogy
az általuk meghatározott cél, egy
minden érintett számára elfogadható
közös megegyezés eredményeként
jöjjön létre. Az így létrejövõ
megegyezés eltérõ jogokat és kötelezettségeket
is megállapíthat attól,
amelyek a feleket egy bírósági eljárás
során egyébként megilletnék.
A mediáció, mint azt fentebb említettük,
csak az egyik megoldási módozat
a konfliktusok rendezésére.
Ha a felek nem tudnak megegyezni,
vagy képtelenek együttmûködni,
még a közvetítés után, mellett vagy
helyett igénybe vehetõ a bírósági út.
Érvek melyek a mediáció mellett
szólnak:
1. Mindenki kifejtheti az álláspontját.
A közvetítõ feladata, hogy megfelelõ
keretet biztosítson erre a feleknek.
Nem kell a bírósági (eljárási)
szabályok szerint lefolytatnia az
álláspontok egyeztetését. A házaspárok
kötetlen formában – egymás
személyiségi jogait tiszteletben
tartva – szabadon megnyilatkozhatnak.
Nem kell a bíróság
elõtti szokásos emberi játszmákat
lejátszani, hiszen nincs felettes
döntéshozó szerv; a felek maguk
döntenek.
2. Csökkenti a kialakult feszültséget.
A hivatalos, bírói útnál humánusabban
kezeli a konfliktusokat,
hozzájárulva ezzel akár késõbb kialakuló
összeütközések megelõzéséhez
is.
3. Az igazságszolgáltatás tehermentesül,
így csak a valóban bírói
ítéletet igénylõ esetekre koncentrálhat.
4. Az eljárás gyors (a határidõk rugalmasan
megállapíthatók, és módosíthatók),
nehézségek nélkül elérhetõ
(Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium-Közvetítõi névjegyzék)
és nem utolsó sorban olcsóbb,
mint a bírósági eljárás.
5. A mediációval a felek semmit nem
veszítenek. Ha nem sikerül megállapodniuk,
választhatnak más
módszert (pl.: bírósági út) a vitás
kérdés megoldására.
6. A nemzetközi tapasztalatok azt
mutatják, hogy a mediációval
megoldott esetek 85%-ban a felek
a megállapodást betartják.
7. A folyamatot elejétõl a végéig a felek
kontrollálhatják, a közvetítõ
személy segítségével.
8. A résztvevõk a kölcsönösen elõnyös
megállapodás elérésére törekednek,
hiszen csak ebben az esetben
jöhet létre a megállapodás.
Nincs nyertes és vesztes fél.
9. A harmadik személy bevonásával,
a nyugodtabb körülmények megteremtésével
akár a már régóta
fennálló konfliktusok (is) más
megvilágításba kerülnek, ezzel felszabadítják
a felekben a kreatív
energiákat, melyek a kompromisszumos
megoldás elérésében
játszanak nagy szerepet.
A fentiek alapján tehát a közvetítés
módszerének alkalmazása akkor lehet
hatékony, ha:
– A házasfelek, családtagok közötti
helyzet annyira elmérgesedett, hogy
közöttük a megbeszélés megszakadt,
a közöttük lévõ kommunikáció
nem mûködik, nem eredményes.
– Saját ügyükben maguk kívánnak
dönteni, nem kívánják a bírósági
útra terelni a konfliktusuk megoldását.
– A másik féllel a kapcsolatot továbbra
is fenn kívánják, illetve
fenn kell tartaniuk. Ez utóbbi eset
szinte elkerülhetetlen abban az
esetben, ha a házaspárnak közös
kiskorú gyermekük született, hiszen
elhelyezésérõl, tartásáról, láthatásáról
is dönteniük kell.
– A felek számára fontos tényezõ az
idõ, illetve az esetleges jogi procedúra
elhúzódása.
4 Herczog Mária: im. Uo.: 142 p.
186 XI. évfolyam 2–3. szám