collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Polgári Eszter<br />
azonos szintû védelmet vár egy<br />
hosszú, lépcsõzetes folyamat eredménye.<br />
Az egész rendszer az államok<br />
visszavonható beleegyezésére<br />
épül, így a hirtelen, megalapozatlan<br />
változtatások alapjaiban rengethetik<br />
meg a Bíróság által kialakított gyakorlatot.<br />
7<br />
A nemzeti hatóságoknak<br />
biztosított mérlegelési szabadság<br />
kellõ rugalmasságot biztosít ahhoz,<br />
hogy az Egyezmény politikai legitimációja<br />
fenntartható legyen, és ezáltal<br />
elkerülhetõek a strasbourgi szervek<br />
és a kormányok közötti nyílt<br />
konfliktusok. Az évtizedek során a<br />
strasbourgi Bíróság elfogadottságával<br />
arányosan csökkent a nemzeti<br />
jogalkotás mozgástere. Az egységes<br />
európai követelményrendszer lefektetése<br />
fokozatosan csökkentette a<br />
tagállamok mérlegelési terét.<br />
Az európai konszenzus keresése<br />
tökéletesen beilleszthetõ a Bíróság<br />
által képviselt dinamikus egyezményértelmezésbe.<br />
Az Egyezménynek,<br />
mint egy modern emberi jogi<br />
dokumentumnak tükröznie kell a<br />
kor változásait. 8<br />
Egyrészt, bizonyos<br />
határokon belül tiszteletben kell tartania<br />
azokat a tagállami intézkedéseket,<br />
amelyek valamely helyi probléma<br />
megoldására irányulnak, másrészt<br />
viszont a Bíróság nem hagyhatja<br />
figyelmen kívül a nemzeti jogrendszerek<br />
fejlõdését. Ezen két, egymással<br />
versengõ érdek között kell<br />
megtalálni azt az egyensúlyt, amely<br />
a lehetõ legmagasabb szintû védelmet<br />
biztosítja. Általánosságban, a Bíróság<br />
nagy valószínûséggel állapít<br />
meg egyezménysértést ott, ahol a<br />
tagállamok többsége már kiterjesztette<br />
az Egyezményben foglalt jog<br />
hatályát. Az európai konszenzus<br />
vizsgálata során mind a Bíróság,<br />
mind a korábbi bizottság a tagállamok<br />
jogszabályait és joggyakorlatát<br />
hasonlítja össze. A tudományos fejlõdés<br />
és a társadalmi környezet megváltozása<br />
nem elegendõ egy európai<br />
standard megállapításához, minden<br />
esetben szükséges, hogy a tagállamok<br />
jelentõs része hasonló jogi megoldást<br />
kövessen.<br />
Az esetjog alapján az európai konszenzus<br />
vizsgálatának három szintje<br />
különböztethetõ meg: a törvényi<br />
vagy jogi, a szakértõi konszenzus,<br />
valamint a közmegegyezés. 9<br />
A jogi<br />
konszenzust leginkább a tagállami<br />
jogszabály-módosítások, illetve a regionális<br />
és nemzetközi egyezmények<br />
elfogadása jelzi. A Tyrer v. the<br />
United Kingdom ügyben a Bíróság – a<br />
Bizottsággal egyetértésben – a tagállamok<br />
büntetõpolitikájának fejlõdése<br />
és az egységes védelem elfogadása<br />
miatt mondta ki a 3. cikk megsértését<br />
a testi fenyítést toleráló Nagy-<br />
Britanniával szemben. 10<br />
Hasonlóan,<br />
a Marckx v. Belgium ügyben a bírák<br />
megállapították, hogy mind nemzeti,<br />
mind nemzetközi szinten megfigyelhetõ<br />
a ‘mater semper certa est’<br />
elvének elfogadása. 11 A tény, hogy a<br />
vonatkozó nemzetközi egyezményeket<br />
csupán néhány tagállam ratifikálta,<br />
nem vehetõ figyelembe a házasságon<br />
kívül született gyermekekre<br />
vonatkozó közös álláspont ellenében.<br />
12 Ebben az esetben a bírák könynyen<br />
juthattak volna teljesen ellenkezõ<br />
következtetésre. A nemzetközi<br />
egyezményeket aláíró államok alacsony<br />
száma jelezhette volna a szükséges<br />
konszenzus hiányát is.<br />
A szakértõi konszenzus vizsgálata<br />
során a Bíróság az adott terület specialistáinak<br />
tudására támaszkodik.<br />
A Bizottság és a Bíróság egyaránt a<br />
szakértõi véleményekre támaszkodott<br />
a homoszexuálisok beleegyezési<br />
korhatárának kérdésében. A brit<br />
Szexuális Bûncselekményekkel Foglalkozó<br />
Politikai Tanácsadó Bizottság<br />
által 1981-ben közzétett tanulmány<br />
– szakértõi és orvosi véleményekre<br />
támaszkodva – azt javasolta, hogy a<br />
beleegyezési korhatárt a meleg párok<br />
esetében 21 évrõl 18-ra kell csökkenteni.<br />
13<br />
Egy évvel késõbb az Európa<br />
Tanács Jogi Bizottsága által rendezett<br />
konferencián további két 14 – a korhatár<br />
csökkentését sürgetõ – szakmai<br />
állásfoglalást tettek közzé, amelyek<br />
szintén hangsúlyozták: a homoszexuális<br />
párok egyáltalán nem jelentenek<br />
nagyobb veszélyt a gyermekekre,<br />
mint a heteroszexuálisok. 15<br />
Az európai konszenzus harmadik<br />
eleme az általános európai közvélekedés<br />
vizsgálata. Az egységes közvélemény<br />
fogalma leginkább a demokráciával<br />
gyakran azonosított többségi<br />
akarathoz kapcsolódik. Ha ezt a felfogást<br />
fogadjuk el, könnyen nehézségekbe<br />
ütközhetünk az egyéni jogokat<br />
deklaráló dokumentumok értelmezése<br />
és végrehajtása során. Az<br />
egyezmény célja éppen az, hogy<br />
megfossza a többséget azon jogától,<br />
hogy önkényesen korlátozza vagy<br />
elvegye az egyéni jogosultságokat. A<br />
többségi akarat határa és a kisebbséggel<br />
kapcsolatos demokratikus felelõsség<br />
kérdése volt az oktatáshoz<br />
való jogot érintõ Danish Sex<br />
Education (Dán szexuális oktatás)<br />
ügy egyik kulcsproblémája. 16 A szülõk<br />
a kötelezõ szexuális nevelés miatt<br />
fordultak a Bírósághoz: azt állították,<br />
hogy az államnak az oktatás és<br />
nevelés feladatának teljesítése során<br />
az objektív, kritikai és pluralista ismeretátadásra<br />
kell törekednie. A Bíróság<br />
végül egy olyan értelmezést<br />
fogadott el, amely összhangban van<br />
„az Egyezménynek, mint a demokratikus<br />
társadalom elveinek és értékeinek<br />
fenntartására és terjesztésére<br />
megalkotott dokumentum, általános<br />
szellemével”. 17<br />
Az állam azonban<br />
nem törekedhet indoktrinálásra, hiszen<br />
azzal sérthetné a szülõk vallási<br />
7 Lásd bõvebben: R. St. Macdonald, The margin of appreciation, in R. St. Macdonald, F. Matscher and H. Petzold (eds.), The European System<br />
for the Protection of Human Rights, Martinus Nijhoff Publishers, Dordrecht, p. 123<br />
8 Jól érzékelteti ezt a melegek jogainak fokozatos kiterjesztése. Bõvebben lásd például: Laurence R. Helfer, Lesbian and gay rights as human<br />
rights: Strategies for a united Europe, 32 Va. J. Int’l L. 157 (1991)<br />
9 Laurence R. Helfer, Lesbian and gay rights as human rights: Strategies for a united Europe, 32 Va. J. Int’l L. 157, 165 (1991)<br />
10 Tyrer v. United Kingdom, judgment of 15 March 1978, Series A no. 26, § 31<br />
11 Marckx v. Belgium, judgment of 27 April 1979, Series A no. 31<br />
12 Ibid § 41<br />
13 Policy Advisory Comm. on Sexual Offenses, Report on the Age of Consent in Relation to Sexual Offenses, 1981, Cmnd. No. 8216<br />
14 Az egyiket a brit Institute of Criminology in Cambridge igazgatója, míg a másikat egy német bíró nyújtotta be.<br />
15 A beleegyezési korhatárral kapcsolatban bõvebben lásd: Matthew Waites, Equality at last? Homosexuality, heterosexuality and the age of consent<br />
in the United Kingdom, 37 Sociology 637 (2003)<br />
16 Kjeldsen, Busk Madsen and Pedersen v. Denmark, judgment of 5 November 1976, Series A no. 23<br />
17 Ibid § 54<br />
60 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language