26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ködésre, vagyis indulótõkét biztosít<br />

a KKV-k számára.<br />

A 2007–2013-as idõszakra a<br />

JASPERS és a JEREMIE mellett egy<br />

harmadik új regionális politikai eszköz<br />

bevezetése is felmerült. A JES-<br />

SICA program (közös európai támogatás<br />

a városi területeken történõ<br />

fenntartható beruházásokhoz) 37 a<br />

városi területeken való fenntartható<br />

beruházások elõsegítését célozná,<br />

oly módon, hogy a szubvenciók és a<br />

kölcsönök kombinációjával városfejlesztési<br />

és város-felújítási projekteket<br />

finanszírozna. Elsõsorban a<br />

köz- és magánpartnerségek kialakításával<br />

járulna hozzá a pénzalapok<br />

egyszerûbb és rugalmasabb kezeléséhez.<br />

A három új program megvalósításában<br />

az Európai Beruházási Bankkal<br />

együttmûködve részt vesz (illetve<br />

részt venne) nemcsak a már említett<br />

Európai Bizottság, hanem a<br />

JASPERS esetén az Európai Újjáépítési<br />

és Fejlesztési Bank, 38 a JEREMIE<br />

esetén az Európai Beruházási Alap 39 ,<br />

a JESSICA esetén pedig az Európa<br />

Tanács Fejlesztési Bankja is.<br />

Láthatjuk, a kohéziós politika jelentõs<br />

átalakuláson megy keresztül.<br />

Az Európai Unió keleti kibõvülése<br />

nagy feladatok elé állítja a már ötven<br />

éve fennálló integrációt, a Közösség<br />

hatalmas energiát, és persze óriási<br />

összegeket fordít arra, hogy felzárkóztassa<br />

a fejlettségi szintjüket tekintve<br />

elmaradott területeket.<br />

A jelenlegi, 2007–2013-as programozási<br />

idõszakban a kohéziós<br />

politika számára megítélt keretösszeg<br />

minden eddigit meghalad,<br />

így a tagállamoknak nemcsak érdekük,<br />

hanem kötelességük is,<br />

hogy a rendelkezésre álló eszközöket<br />

a lehetõ leghatékonyabb módon,<br />

a legjobb céloknak megfelelõen<br />

használják fel.<br />

Klebercz Nóra<br />

A közösségi hûség elve<br />

és a versenyvédelem<br />

Bevezetés<br />

Az állami tevékenység többféleképpen<br />

kerülhet kapcsolatba a közösségi<br />

versenyszabályozással. Egyfelõl a<br />

szelektív állami támogatásokra vonatkozó<br />

tilalom kapcsán, másrészrõl<br />

a különleges és kizárólagos jogokkal<br />

felruházott, illetve állami vállalatokra<br />

vonatkozó szabályozással összefüggésben.<br />

Harmadrészt pedig az elsõsorban<br />

a vállalkozások szabályozására vonatkozó<br />

81. és 82. cikkek vonatkozásában.<br />

Ilyenkor azonban éppen a<br />

cikkek elsõdleges céljából kifolyólag<br />

szükség van az alkalmazhatósághoz<br />

egy kiegészítõ alapra, nevezetesen a<br />

Szerzõdés 10. cikkére, amely általános<br />

kötelezettséget állapít meg a tagállamok<br />

számára a szerzõdési cikkek<br />

tiszteletben tartására vonatkozóan.<br />

Ahogy azt a késõbbi joggyakorlatban<br />

gyakran idézett Van Eycke esetben<br />

mondta ki a Bíróság „a Bíróság állandó<br />

ítélkezési gyakorlatából az következik,<br />

hogy a Szerzõdés 85. (ma 81.)és 86.<br />

cikke(ma 82. cikke) az 5. cikke(ma 10.<br />

cikk) együtt értelmezve elõírja a tagállamok<br />

számára, hogy ne hozzanak vagy<br />

tartsanak hatályban olyan – akár törvényi,<br />

akár rendeleti – intézkedéseket, amelyek<br />

megakadályozzák a vállalkozásokra<br />

alkalmazandó versenyszabályok hatékony<br />

érvényesülését. Ez az eset áll fenn<br />

ugyanezen ítélkezési gyakorlat értelmében<br />

akkor, ha egy tagállam akár elõírja<br />

vagy támogatja a 85. cikkel(ma 81. cikkel)<br />

ellentétes megállapodásokat, döntéseket<br />

vagy összehangolt magatartásokat, illetve<br />

megerõsíti ezek hatásait, akár megfosztja<br />

saját szabályozását annak állami<br />

jellegétõl azáltal, hogy magánszereplõkre<br />

ruházza a gazdasági szférát érintõ döntések<br />

meghozatalának felelõsségét”. 1<br />

Az Európai Bíróság gyakorlata a<br />

területen az idézetteknek megfelelõen<br />

két kérdéskör köré csoportosul.<br />

A Bíróság elõzetes döntéshozatali<br />

jogkörében egyrészrõl a megállapodásokat<br />

megerõsítõ tagállami szabályozás<br />

közösségi jogi megítélésérõl,<br />

másrészrõl pedig azon esetkörrõl<br />

határozott, amikor az állam egyes<br />

gazdasági szereplõkre ruházta például<br />

egy szektor szabályozásának<br />

lehetõségét, így adva lehetõséget<br />

olyan döntések meghozatalára,<br />

amelyek esetlegesen hátrányosan<br />

befolyásolhatják a gazdasági versenyt.<br />

Az utóbbi esetben szélesebb<br />

értelemben tulajdonképpen arról<br />

van szó, hogy a tagállam hoz olyan<br />

szabályozást, amely megkönnyíti a<br />

vállalkozások számára, hogy esetlegesen<br />

versenyellenes magatartást tanúsítsanak.<br />

I. Versenykorlátozó<br />

megállapodásokat megerõsítõ<br />

állami szabályozás<br />

Ahogyan az a Bíróság joggyakorlatából<br />

is kitûnik, amikor a létezõ megállapodás<br />

vagy megállapodások tartalma<br />

belekerül a szabályozásba, tehát<br />

a korábban létezõ elszórt versenyjogellenes<br />

gyakorlat általános<br />

követelménnyé válik és esetleg<br />

szankció is párosul az ellentétes magatartáshoz,<br />

akkor nyilvánvalóan<br />

nagyobb lesz az ösztönzés a már létezõ<br />

magatartások további fenntartására<br />

illetve a hasonlatos megállapodások<br />

megkötésére és így a vonatkozó<br />

tagállami szabályozás ellentétes<br />

36 Régiók és városok a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában: A kohéziós és regionális politikával kapcsolatos, 2007–2013 közötti idõszakra<br />

vonatkozó rendeletek áttekintése, Inforegio, 2006. július, Európai Bizottság Regionális Politikai Fõigazgatóság<br />

37 Régiók és városok a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában: A kohéziós és regionális politikával kapcsolatos, 2007–2013 közötti idõszakra<br />

vonatkozó rendeletek áttekintése, Inforegio, 2006. július, Európai Bizottság Regionális Politikai Fõigazgatóság<br />

38 European Bank for Reconstruction and Development (EBRD)<br />

39 European Investment Fund (EIF)<br />

1 A Bíróság 1988. szeptember 21-i ítélete, Pascal Van Eycke v ASPA NV, C-267-86 [EBHT 1988, 4769. old.]<br />

2007. évi 2–3. szám<br />

229

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!