collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A nõkereskedelem visszaszorítására szolgáló hazai és nemzetközi megoldások<br />
már kiterjedt a fiúgyermekek védelmére<br />
is. 7<br />
Az 1933-ban, szintén Genfben elfogadott<br />
újabb nemzetközi egyezmény<br />
a felnõtt nõk prostitúció céljából<br />
történõ külföldre szállítását kívánta<br />
a büntetõjog eszközeivel kezelni,<br />
de a kényszer elemét már nem<br />
követelte meg, azaz büntetni rendelte<br />
a sértett beleegyezésével történõ<br />
nemzetközi nõkereskedelmet is.<br />
Az 1926-os Genfben, a rabszolgaság<br />
tárgyában elfogadott egyezmény<br />
becikkelyezésérõl az 1933. évi III. tc.<br />
szól. Az 1958. évi 18. tvr. hirdette az<br />
ezen Egyezmény módosításáról szóló<br />
1953-as Jegyzõkönyvet és Mellékletét,<br />
továbbá a rabszolgaság, a rabszolgakereskedés,<br />
valamint a rabszolgasághoz<br />
hasonló intézmények<br />
és gyakorlatok eltörlése tárgyában<br />
Genfben elfogadott Kiegészítõ<br />
Egyezményt. Ez utóbbi dokumentum<br />
már a rabszolgasághoz hasonló<br />
intézménynek illetve gyakorlatnak<br />
tartja a nõ pénzbeli vagy természetbeni<br />
ellenszolgáltatás fejében való eljegyzését<br />
vagy férjhez adását, harmadik<br />
személynek való átengedését,<br />
illetve a férje halála után más személy<br />
által való örökölhetõségét is.<br />
Az ENSZ tevékenysége<br />
A prostitúció elleni fellépés nemzetközi<br />
eszközei egységesítésének gondolata<br />
1946-ban merült fel az ENSZben.<br />
Ennek nyomán került sor 1949.<br />
december 2-án az ENSZ Közgyûlése<br />
által „Az emberkereskedés és mások<br />
prostitúciója kihasználásának az elnyomásáról”<br />
szóló egyezményt elfogadására,<br />
mely 1950. március 21-én<br />
lépett hatályba, Magyarország pedig<br />
az 1955. évi 34. tvr-tel hirdették ki.<br />
Az Egyezmény célja a korábbi<br />
nemzetközi dokumentumokban foglaltak<br />
tartalmának szintetizálása, s<br />
egyben új ideológia felmutatása volt.<br />
A prostitúció kezelésével kapcsolatos<br />
modellek közül az ún. abolicionista<br />
rendszer mellett teszi le a<br />
voksát. Erre az irányzatra az jellemzõ,<br />
hogy a prostitúciót magánügynek<br />
tekinti mindaddig, míg a közrenddel<br />
és a közmorállal nem kerül<br />
összeütközésbe, tehát nem tekinti<br />
büntetendõ cselekménynek, de nem<br />
is legalizálja. Bûncselekménynek tekint<br />
azonban minden, a prostitúció<br />
kihasználására illetve elõsegítésére<br />
irányuló tevékenységet. 8<br />
Ez a megközelítés jellemzi az<br />
Egyezmény 1–4. cikkeit, mely elõírja<br />
azoknak a megbüntetését, akik<br />
„prostitúció céljából megkerítenek, rábírnak,<br />
vagy elcsábítanak más személyt,<br />
[…vagy] más személy prostitúcióját kizsákmányolják,<br />
akár annak beleegyezésével<br />
is”, illetve bordélyházakat tartanak<br />
fenn vagy azok fenntartásához<br />
anyagi eszközöket szolgáltatnak. Az<br />
ilyen cselekmények kísérletét illetve<br />
az azokhoz kapcsolódóan részesi<br />
magatartást kifejtõ személyeket szintén<br />
büntetni rendeli.<br />
A 6. cikk tiltja a prostitúcióval foglalkozó<br />
vagy azzal gyanúsított személyek<br />
különleges nyilvántartásba<br />
vételét, igazolvánnyal való ellátását<br />
és ellenõrzését. A 16. cikk a prostitúció<br />
megelõzését, illetve a prostitúció<br />
áldozatainak rehabilitálását, társadalomba<br />
való visszailleszkedését elõsegítõ<br />
intézkedések megtételét követeli<br />
meg a részes államoktól.<br />
Az emberkereskedelemmel összefüggésben<br />
az Egyezmény – többek<br />
között – a be- és kivándorló személyek<br />
védelmével, a személyszállítással<br />
összefüggõ helyek és a közlekedési<br />
eszközök prevenciós célú megfigyelésével,<br />
a munkaközvetítõ irodák<br />
felügyeletével és az áldozatok<br />
segítésével és hazatelepítésével kapcsolatos<br />
kötelezettségeket ró a tagállamokra.<br />
(17–20. cikkek)<br />
Az Egyezmény létrejöttekor rendkívül<br />
haladó szellemûnek számított,<br />
de a megalkotása óta eltelt idõben az<br />
alapjául szolgáló jelenség alapvetõ<br />
változásokon ment keresztül. Az<br />
AIDS megjelenése megnövelte a fiatal-<br />
és gyermekkorúak iránti keresletet;<br />
a kliensek igényei megváltoztak,<br />
megnõtt a kereslet az egzotikus megjelenésû,<br />
nem emancipált, fiatal<br />
prostituáltak iránt is; a prostitúciós<br />
üzletágra jellemzõ lett a tõkeerõs befektetõk<br />
megjelenése és a szervezett<br />
bûnözés térhódítása.<br />
Már az 1949-es Egyezmény preambulumában<br />
is megjelenik, hogy<br />
„a prostitúció és az azt kísérõ rossz, a<br />
prostitúció céljait szolgáló emberkereskedés<br />
az emberi személy méltóságával<br />
és értékével összeegyeztethetetlen”.<br />
A ’70-es-’80-as évektõl azonban<br />
mindinkább a figyelem középpontjába<br />
került az emberkereskedelem<br />
emberi jogokat sértõ jellege.<br />
Az ENSZ legfontosabb dokumentumai<br />
a kezdetektõl deklarálják,<br />
hogy a férfiak és nõk egyenjogúak,<br />
és egyaránt megilletik õket az emberi<br />
jogok. 10<br />
Folyamatosan létrejöttek<br />
azonban olyan intézmények illetve<br />
dokumentumok, melyek – felismerve,<br />
hogy a hagyományosan kialakult,<br />
és nyíltan vagy rejtetten továbbélõ<br />
hagyományos nemi szerepek<br />
akadályt jelenthetnek a tényleges<br />
jogegyenlõség terén – a nõk speciális<br />
igényeinek érvényesítését, sajátos<br />
problémáinak, hátrányainak orvoslását<br />
hivatottak elõsegíteni.<br />
Az 1979-es CEDAW egyezmény a<br />
nõkkel szemben alkalmazott hátrányos<br />
megkülönböztetés minden formájának<br />
kiküszöbölésérõl 11<br />
6. cikke<br />
kimondja, hogy „a Részes Államok<br />
kötelesek minden megfelelõ intézkedést<br />
megtenni, ideértve a jogszabályalkotást<br />
is, abból a célból, hogy elfojtsák<br />
a nõkereskedésnek és a nõk prostitúciós<br />
kizsákmányolásának minden<br />
formáját”. A CEDAW Bizottság<br />
1992-es 19. sz. Általános Ajánlása ezzel<br />
a cikkel kapcsolatban felhívja a<br />
tagállamokat, hogy szenteljenek kü-<br />
7 1925. évi XIX. törvénycikk a nõkkel és a gyermekekkel ûzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése<br />
tárgyában<br />
8 A másik két fõ irányzat a prohibicionista rendszer, mely az arra épülõ parazita jellegû bûncselekményeken kívül magát a prostitúciót is tiltja<br />
és bünteti, valamint a reglementációs rendszer, melynek célja a prostitúció szabályozása, korlátok közé szorítása (pl. rendszeres egészségügyi<br />
vizsgálat kötelezõvé tétele; a tevékenység végzésének meghatározott helyekhez való kötése) bõvebben ld.: Fehér Lenke: Prostitúció és emberkereskedelem…<br />
121–122. o.<br />
9 Fehér: Prostitúció és … 125. o.<br />
10 pl. ENSZ Alapokmányának preambuluma; Emberi Jogok <strong>Egyetem</strong>es Nyilatkozata preambuluma és 2. cikke; A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi<br />
Egyezségokmánya 2. cikk 1. pontja és 3. cikke; a Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikk 2. pontja<br />
és 3. cikke pedig kimondják, hogy az adott egyezségokmányban rögzített jogok tekintetében biztosítják a férfiak és nõk egyenjogúságát.<br />
11 Az Egyezményt 1979. december 18-án fogadták el, Magyarországon az 1982. évi 10. tvr.-tel hirdették ki, hatályba lépésének idõpontja 1981.<br />
szeptember 3. volt.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
87