collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A házasság védelmének vizsgálata néhány alapvetõ jogszabályban<br />
torony káros hatása magasságának<br />
háromszoros távolságban érzékelhetõ,<br />
a bizonyítatlanság tényét alperes<br />
terhére kell értékelni. A kár, amely<br />
nem más, mint az ingatlanban bekövetkezõ<br />
értékcsökkenés, ingatlanforgalmi<br />
szakértõi vélemény alapján<br />
lett meghatározva.<br />
Az alperes fellebbezéssel élt,<br />
amelynek lényege az, volt, hogy a<br />
Ptk. 108. §-ra alapított igény csak az<br />
ingatlan használatával járó tulajdoni<br />
korlátozás esetén alapoz meg kártérítési<br />
követelést. Rámutatott arra,<br />
hogy a perbeli ingatlan, ipari és kereskedelmi<br />
célú létesítmény és a rendeltetésüket<br />
nem, sõt kifejezetten<br />
elõnyösen befolyásolja a torony, hiszen<br />
tökéletes a perbeli ingatlan lefedettsége.<br />
A Fõvárosi Ítélõtábla részben alaposnak<br />
találta a fellebbezést. Bár azt<br />
megállapította, hogy önmagában<br />
azzal, hogy alperes bizonyítani tudta,<br />
hogy az adott helységben a legmegfelelõbb<br />
helyen állította fel a tornyot,<br />
nem szabadulhatott volna a<br />
felelõsség alól. Ugyanakkor a szakértõi<br />
vélemény, amelyre az elsõfokú<br />
bíróság alapozta a döntését, kifejezetten<br />
azt hangsúlyozta, hogy lakó<br />
illetve üdülõingatlanok esetében áll<br />
fenn az értékcsökkenés, hiszen azt<br />
használják általában életvitelszerû<br />
ott tartózkodásra.<br />
Rámutat arra is az ítélet, hogy az<br />
ipari- kereskedelmi létesítményeket<br />
kizárólag nyitvatartási idõben használják,<br />
a szakértõ által hivatkozott<br />
toronnyal kapcsolatos félelemnek<br />
illetve ellenérzések és ezzel összefüggésbe<br />
hozott, a torony közelében<br />
lévõ ingatlanok forgalmi értékcsökkenése<br />
nyilván a lakó illetve üdülõingatlanokat<br />
érinthetik.<br />
A zavaró hatás bizonyítását sem<br />
találta megalapozottnak a Fõvárosi<br />
Ítélõtábla, tekintettel arra, hogy a<br />
fényképfelvételek egyikén sem látható<br />
az érintett ingatlanból a torony.<br />
A Fõvárosi Ítélõtábla arra a következtetésre<br />
jutott, hogy a felperes a<br />
kárát nem tudta bizonyítani. A fentebb<br />
okok végett az Ítélõtábla az elsõfokú<br />
ítéletet megváltoztatta, és a<br />
keresetet elutasította.<br />
Az adott ingatlan használatának a<br />
módjában bekövetkezõ változás is elõidézhet,<br />
értékcsökkentõ hatást, de<br />
minden esetben számolni kell azzal,<br />
hogy az elévülési idõt onnan kell<br />
számítani, amikor az eltérõ használat<br />
véglegesen kialakul és a tartósan<br />
zavaró hatások jelentkeznek.<br />
A szomszédos ingatlan használatának<br />
a módja miatt az ingatlan értékében<br />
bekövetkezett értékcsökkenés<br />
akkor következik be, amikor az<br />
ilyen jellegû használat véglegesen<br />
kialakul, és tartósan zavaró hatások<br />
jelentkeznek. Az erre alapított kártérítési<br />
követelés elévülése akkor kezdõdik.<br />
4. Zárszó<br />
Összegezve tehát, a jelen dolgozatomban<br />
kívántam arra rámutatni,<br />
hogy a Ptk.-ban jelenleg szabályozott<br />
szomszédjogi szabályok egyáltalán<br />
nem fedik le a gyakorlatban<br />
elõforduló esetek széles körét, illetõleg,<br />
hogy a jelenlegi jogértelmezés<br />
a szomszédjog Ptk.-n belüli elhelyezése<br />
összemosódik egyéb dologi<br />
jogi és kötelmi jogi kérdésekkel,<br />
amelyeknek elhatárolása mindenképpen<br />
szükséges a szomszédjogi<br />
igények igényérvényesíthetõsége<br />
végett.<br />
Izsóné dr. Ács Alexandra:<br />
A házasság védelmének vizsgálata<br />
néhány alapvetõ jogszabályban<br />
Elõszó<br />
Az Alkotmány 15. §-a a következõket<br />
rögzíti: A Magyar Köztársaság<br />
védi a házasság és a család intézményét,<br />
míg a Csjt 1. § (1) bekezdése az<br />
alábbi célt fogalmazza meg: A házasságról,<br />
a családról és a gyámságról<br />
szóló törvénynek az a célja, hogy a<br />
Magyar Köztársaság Alkotmányának<br />
megfelelõen szabályozza és védje<br />
a házasság és a család intézményét,<br />
biztosítsa a házasságban és a<br />
családi életben a házastársak egyenjogúságát,<br />
fokozza a gyermekekért<br />
való felelõsséget és elõmozdítsa az<br />
ifjúság fejlõdését és nevelését. Mindezen<br />
törvényi rendelkezésekbõl egyértelmûen<br />
látszik, hogy a család és a<br />
házasság intézménye jogszabályi védelem<br />
alatt áll, de a jogszabályokban<br />
ez miként jelentkezik?<br />
Ezen cikk terjedelmi kereteire tekintettel<br />
a teljesség igénye nélkül két<br />
pontban kívánom vizsgálni azt,<br />
hogy a Csjt, Ptk., illetve a Pp. szabályai<br />
miként védik a házasság intézményét.<br />
Elsõként a házasságot a hozzá<br />
több ismertetõjegyben hasonló élettársi<br />
kapcsolattal kívánom összehasonlítani<br />
akként, hogy kiemelem<br />
azokat a többletjogokat és kötelezettségeket,<br />
amit csak a házasság intézményéhez<br />
fûzött a jogalkotó, ezáltal<br />
a jogszabályban meghatározott többlettel<br />
„veszi védelme alá” ezen jogintézményt.<br />
Másodsorban olyan eljárásjogi<br />
tételeket vizsgálok, amelyek<br />
közvetlenül vagy közvetve bizonyítják<br />
a házasság védelmét.<br />
1. Többletjogok és kötelezettségek<br />
biztosítása az élettársi<br />
kapcsolattal szemben<br />
Induljunk ki a fogalmakból! A házasság<br />
egy férfi és egy nõ házassági<br />
életközösséget létrehozó kapcsolata,<br />
amely a házasság érvényes megkötésével<br />
családot létesít, házastársi jogokat<br />
és kötelezettségeket keletkeztet.<br />
Élettársi kapcsolatról akkor beszélünk,<br />
ha házasságkötés nélkül egy<br />
közös háztartásban, érzelmi és gazdasági<br />
közösségben él együtt két<br />
személy. 1<br />
A Ptk. alapján a házastárs<br />
1 Ptk. 685./A §<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
135
Change language