collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A választási eljárás néhány aktuális problémája<br />
összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozóan<br />
azonban meg kell elégednünk<br />
egy rövid félmondattal: a tag<br />
megbízatása megszûnik, ha a választási<br />
bizottság megállapította összeférhetetlenségét.<br />
Nagyban segítené a<br />
jogbiztonságot, ha a törvény tartalmazná<br />
azokat a rendelkezéseket,<br />
amelyeket az összeférhetetlenséggel<br />
kapcsolatban az OVB állásfoglalásában<br />
12 próbált pótolni: mikor kell vizsgálni,<br />
ki jelentheti be az összeférhetetlenséget<br />
és milyen jogkövetkezménye<br />
van az összeférhetetlenség<br />
megállapításának.<br />
Általános eljárási szabályok<br />
A választási bizottság testületként<br />
mûködik. Akkor határozatképes, ha a<br />
tagok többsége jelen van. A döntések<br />
meghozatalához a jelen levõ tagok<br />
többségének azonos tartalmú szavazata<br />
szükséges. Ez a szabály – illetve a<br />
kisegítõ szabály hiánya – könnyen<br />
megbéníthatja a döntéshozatalt, hiszen<br />
páros számú taglétszám esetén a<br />
szavazategyenlõség patt-helyzetet<br />
eredményez. Ennek feloldására a gyakorlatban<br />
számos megoldás alakult<br />
ki. A jogszabálynak leginkább megfelelõ<br />
az, ha tárgyalási szünetet rendelnek<br />
el, és utána megismétlik a szavazást.<br />
13 Szigeti Péter szerint a megoldás<br />
az lenne, ha a törvény kimondaná,<br />
hogy azonos számú szavazat esetén<br />
az indítványt úgy kell tekinteni, mint<br />
ami el lett vetve vagy fordítva: mint<br />
ami el lett fogadva. 14 Szavazni egyébként<br />
igennel vagy nemmel lehet, a tartózkodás<br />
kizárt.<br />
A választási bizottság mûködése<br />
és tevékenysége, valamint a rendelkezésére<br />
álló anyagok nyilvánosak.<br />
A nyilvánosságot biztosítja, hogy az<br />
ülésekrõl jegyzõkönyv készül. Az<br />
Alkotmánybíróság egy – népszavazási<br />
– ügyben kifejezetten megállapította,<br />
hogy az OVB a határozata<br />
meghozatalára irányuló eljárás során<br />
megsértette azt a szabályt, hogy a<br />
választási bizottság ülésérõl jegyzõkönyv<br />
készül. 15<br />
Molnár Miklós szerint a nyilvánosság,<br />
illetve a sajtó jelenléte a<br />
testületi eljárás nem minden szakaszában<br />
szükséges és indokolt. Álláspontja<br />
szerint a bizottsági vitánál<br />
és a határozat-tervezetek elõkészítésekor<br />
a nyilvánosság nem célszerû,<br />
mert az fékezõ erõvel hat. 16<br />
Véleményem szerint – habár a sajtónyilvánosság<br />
valóban befolyásolja a<br />
döntéshozókat – a nyilvánosság a<br />
választási eljárás olyan fontos garanciája,<br />
amelyet nem lehet éppen<br />
itt, a jogorvoslati szakaszban korlátozni.<br />
Az OVB mûködése során számos<br />
esetben felmerült a bizottság mûködését<br />
szabályozó ügyrend bevezetésének<br />
szükségessége. Salánki<br />
András szerint egy ügyrendben lehetne<br />
meghatározni az alakuló ülés,<br />
az elnökválasztás, a további tagok<br />
befogadásának a szabályait. Az<br />
ügyrend rendelkezhetne technikai<br />
kérdésekrõl (az ülés elõkészítésre,<br />
az ülés vezetésére és az ülést követõ<br />
feladatokra vonatkozó szabályok)<br />
és eljárási kérdésekrõl (eljárás megindulása,<br />
elõzetes eljárás, döntéselõkészítés).<br />
17<br />
Álláspontom szerint az ügyrend<br />
bevezetése nem indokolt. Ennek oka<br />
egyrészt az, hogy az ügyrendben<br />
szabályozandó kérdések nagy része<br />
olyan garanciális szabály, amely a<br />
választási eljárás valamennyi résztvevõjére<br />
kihatással van, így azokat<br />
mindenképpen jogszabályban kell<br />
rendezni. A másik érv, hogy aligha<br />
lehet egy szoros határidõkhöz kötött,<br />
elõre meg nem határozható idõben<br />
ülésezõ szervet egy részletes, minden<br />
esetre kiterjedõ ügyrend keretei<br />
közzé szorítani.<br />
A választási bizottságok<br />
rendelkezésére álló jogi eszközök<br />
A Ve. a választási bizottságok részére<br />
kétféle jogi eszközt biztosít: minden<br />
bizottság hozhat határozatokat, az<br />
OVB pedig állásfoglalás kibocsátására<br />
is jogosult.<br />
Határozatok<br />
A választási bizottság három esetben<br />
hozhat határozatot. Egyrészt kérelemre<br />
(pl. jelölõ szervezetek, jelöltek,<br />
listák nyilvántartásba vétele), másrészt<br />
hivatalból (pl. képviselõ-jelölt<br />
mentelmi jogának felfüggesztése<br />
vagy országgyûlési választásokon<br />
5%-os határ megállapítása), harmadrészt<br />
pedig a választási jogszabályokat<br />
és alapelveket sértõ cselekmények<br />
megsértése miatt benyújtott kifogás<br />
esetén. Ezek közös jellemzõje, hogy<br />
ellenük jogorvoslatnak van helye.<br />
A határozatok tartalmi elemeit a<br />
Ve. részletesen meghatározza. A választási<br />
bizottságok gyakorlatában<br />
felmerült, hogy olyan kérdésekben,<br />
amelyek inkább eljárásiak, mint érdemiek<br />
(pl. áttétel, megbízott tagok befogadása,<br />
állásfoglalás kibocsátása<br />
iránti kérelem elutasítása stb.), szükséges-e<br />
a Ve.-ben meghatározott<br />
alakszerû határozatot hozni. Az OVB<br />
ezt a problémát úgy hidalta át, hogy<br />
az olyan döntések, amelyekkel szemben<br />
jogorvoslatnak a dolog természeténél<br />
fogva nem lenne helye, az ún.<br />
jegyzõkönyvi döntés formájában jelennek<br />
meg. Indokolt lenne azonban<br />
a jogszabályban meghatározni az<br />
érdemi és az eljárási határozatok közötti<br />
különbséget, és azok meghozatalának<br />
eseteit, mert így az OVB<br />
– formális határozat hozatalának<br />
mellõzésével – a jogorvoslathoz való<br />
jogot korlátozhatja. Ez pedig nagyban<br />
sérti a jogállamiságból következõ<br />
jogbiztonság követelményét.<br />
Halmai Gábor is azt az – általunk<br />
is támogatott – álláspontot képviseli,<br />
hogy a határozathozatal még a nyilvánvalóan<br />
nem kifogásnak tûnõ beadványok<br />
esetében is jobb megoldás,<br />
mert így lehetõség van az OVB esetleges<br />
tévedésének felülvizsgálatát<br />
kérni a bíróságtól. 18<br />
Állásfoglalások<br />
Az OVB a választással kapcsolatos<br />
jogszabályok egységes értelmezése<br />
12 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalás<br />
13 Ezt a megoldást támogatja pl. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 5. Kpk. 20.787/2006/3. számú végzése.<br />
14 Szigeti Péter: Országgyûlési képviselõi választások 2006 – az Országos Választási Bizottság jog- és feladatkörein keresztül. Magyar Közigazgatás,<br />
2006/7, 388. o.<br />
15 40/2006. (IX. 27.) AB határozat<br />
16 Molnár Miklós: i.m. 659. o.<br />
17 Salánki András: Az Országos Választási Bizottságban ügyrend bevezetésének lehetõsége. Kézirat, Budapest, 2001.<br />
18 Halmai Gábor: A 2006-os parlamenti választás és az eljárási jog. Fundamentum, 2006/3, 119. o.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
23
Change language